



További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
Gádor Magda szobrászművész
1924. Budapest – 2022. Budapest
Gábor Magda Budapesten született 1924. július 25.-én, 1954-ben végzett a Magyar Képzõművészeti Fõiskolán. Gádor Magda pályája kezdetén portrészobrot készített, olykor kútszobrot, mint az emlékmű kevésbé harsány idõtlenebb formáját, majd pedig csaknem absztrakt kisplasztikákat, melyek olykor a kozmoszt, máskor a modern ember által konstruált fantasztikus lények világát idézték fel. Késõbb gépállatok barátkozását faragta, formálta a művész. Technikája az európai szobrászatban az 1920-as évektõl használt beton, melyet ekkor még az anyagba kevert festékkel színezett. A kilencvenes években a művész elfordult a sci-fi alakjainak ábrázolásától. Szobrai anyaga, technikája ugyanaz, de elvétve már farag követ is, s a szobrok felületét szerves festékkel utólagosan festi. Archaikus korokban embernek, állatnak, növénynek azonos értékű lelke van, mint ezt több tudós, köztük a híres James G. Frazer megállapította az efféle gondolkodás emlékét õrzõ folklór példái nyomán. A természeti népek úgy bánnak az állattal, mint magasabb rendű lénnyel, ezt a közvetlen kapcsolatot a fejlettebb civilizációk szétrombolják. Lelkes állatok jelennek meg Gádor Magda betonból készült, homokkõbõl faragott, növényi festékkel festett, csíkozott, pettyezett szobrain, melyek több esetben meghaladják a kisplasztikai dimenziókat. Differenciált gesztusaikkal és mimikájukkal mégis sejtetik, hogy archaikus elõzményeik ellenére a modern művészet alkotásai. Mozgásokat, küzdelmeket jelenítenek meg plasztikai történetei, melyek jelentése olykor drámai, olykor elégikus-ironikus világmagyarázat.
Forrás: Kortárs magyar művészet (Szabó Júlia)