Kategóriák
További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
Aranyozott osztrák porcelán hamutál 11.5 cm
Termék kód: [1D562/X211]
e-mail ajánlás
Közepén Szent István-székesegyház, alatta felirat:
WIEN STEPHANSDOM
Szent István-székesegyház (Bécs)
| Szent István-székesegyház | |
| műemlékileg védett objektum | |
 |
|
.JPG) |
|
| Vallás | római katolikus |
| Egyházmegye | Bécsi főegyházmegye |
| Névadója | Szent István vértanú |
| Védőszent | Szent István |
| Építési adatok | |
| Építése | 1137 |
| Stílus | román, gótikus |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 107,2 m |
| Szélesség | 34,2 m |
| Elérhetőség | |
| Település | Bécs |
| Hely | Stephansplatz (1) |
| Elhelyezkedése | |
 Szent István-székesegyház
Pozíció Bécs térképén
|
|
| é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 16° 22′ 22″ |
|
| A Szent István-székesegyház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István-székesegyház témájú médiaállományokat.
|
|
A Szent István-székesegyház (németül Stephansdom, Stephanskirche) az első keresztény vértanúnak szentelt, a 12. században épült székesegyház Bécs belvárosában, a Stephansplatzon. A templomot keletre tájolták, főbejárata az „Óriáskapu” (Riesentor) a késő román kőfaragó művészet egyik legszebb emléke, részleteiben és kialakításában a Vas megyei jáki templom hasonlítható hozzá. Magyarországi mesterek építették, I. Lipót parancsára pedig itt helyezték el a máriapócsi Madonna kegyképét. 1365-től káptalani, kb. 1470 után püspöki, 1723 óta pedig érseki katedrális.
Műszaki adatok
A templom méretei lenyűgözőek: hossza 101 méter, a főhajó belmagassága 28 méter. Külső díszei közül szembeötlőek: a 137 méter magas, a helyiek által (a templommal közös) Steffl becenévvel illetett déli torony, és északi társa, a Sas torony, amely jócskán elmarad tőle 60 méterével. Ezt ellensúlyozva, ide függesztették fel a város legnagyobb harangját, a Pummerint – amelynek eredetijét 180 török ágyúból öntötték.
Emlékezetes magyar istentisztelet
A Stephansdom adott helyet 2013. január 25-én este 7 órai kezdettel a VI. Balassi-mise nevű istentiszteletnek. Ezen Kiss-Rigó László megyéspüspök az adott évben átnyújtandó két Balassi Bálint-emlékkardot szentelte meg.[1] A mise, amelyen – a templom egyik osztrák sekrestyésének utólag jelzett becslése szerint – mintegy kilencszáz, zömmel magyar volt jelen, a magyar Himnusz eléneklésével ért véget. A zenei szolgálatot a Misztrál együttes és a felvidéki – somorjai központú – Magyar Pedagógusok Kórusa teljesítette. Könyörgést olvasott fel Hölvényi György, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Molnár Pál, a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj alapítója, és Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet. Balassi-emlékérmet – Rieger Tibor M. S. mester díjas szobrász alkotását – vehetett át Ägidius Zsifkovics, a Kismartoni egyházmegye megyéspüspöke.
Forrás: wikipédia