Kategóriák
Művész adatlap
| Művész neve: | Olgyai Viktor |
| Születési idő: | 1870 |
| Születési hely: | Igló |
| Halálozási idő: | 1929 |
| Halálozási hely: | Ausztria (Gasiberg-Salzburg mellett) |
| Alkotásainak száma: | 2 db |
A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő és grafikus. A teológia és bölcsészet után a festőművészet vonzotta legjobban. Ezért 1891-ben beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol Lichtenfels és Unger voltak a tanítómesterei. 1894-ben egy olajképet állított ki, majd 1897-ben a tíz rézkarcból álló "Téli album" keltett feltűnést. 1893-ban és 1906-ban elnyerte az Esterházy-díjat, 1909-ben a Képzőművészeti Társulat díját, 1912-ben pedig az állami tájrajzdíját. 1921-1929 között elnöke volt a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének, a Magyar Aquarell- és Pasztelfestők egyik alapítójaként tartják számon, és mint rajztanár működött a budapesti Képzőművészeti Fősikolán, ahol grafikánk újabb fellendülésének legkiválóbb tényezője volt. A Műcsarnok 1929-ben emlékkiállítást rendezett munkáiból. A magyar sokszorosító grafika jelentős úttörője. Számos műve van a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében. (Éber, ML)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. A teológia és bölcsészet után a festőművészet vonzotta legjobban. 1891-ben beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol Lichtenfels és Unger voltak a tanítómesterei. 1894-ben egy olajképet állított ki, majd 1897-ben a tíz rézkarcból álló "Téli album" keltett feltűnést, 1893-ban és 1906-ban elnyerte az Esterházy-díjat, 1909-ben a Képzőművészeti Társulat díját, 1912-ben pedig az állami tájrajzdíjat nyerte el. Elnöke volt a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének, és mint rajztanár működött a bp.-i Képzőművészeti Fősikolán, ahol a grafika újabb fellendülésének legkiválóbb tényezője volt. Számos műve van a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében. A Műcsarnok 1929-ben emlékkiállítást rendezett műveiből. (Éber)
Magyar festők és grafikusok adattára
A teológia és bölcsészet után a festőművészet vonzotta legjobban, és ezért 1891-ben beiratkozott a bécsi akadémiára került. 1894-ben egy olajfestményt állított ki, majd 1897-ben a tíz rézkarcból álló TÉL albuma keltett feltűnést. 1903-ban és 1906-ban vízfestményével elnyerte az Esterházy-díjat, 1909-ben a Képzőművészeti Társulat díját, 1912-ben pedig az állami tájrajz díját. Olgyai elnöke volt a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének, és mint rajztanár működött a Képzőművészeti Fősikolán. A magyar sokszorosító grafika jelentős úttörője volt. 1929-ben emlékkiállítást rendeztek műveiből a Műcsarnokban. Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - Irod.: Farkas Zoltán: Olgyai Viktor. Napkelet, 1929. - ML
Művészeti lexikon I-IV.
Grafikus és festő, a magyar sokszorosító grafika jelentős úttörője, a Képzőművészeti Főiskola grafikai tanára. 1891-ben a bécsi akadémiára iratkozott be. 1894-től állított ki, több díjat nyert. A Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének első elnöke (1921-29 között) s a Magyar Aquarell és Pasztellfestők Egyesületének egyik alapítója volt. Számos művét őrzik a Nemz. Gal. grafikai gyűjteményében. Kovács Éva
Művészeti lexikon I-II.
Grafikus és festő. A teológia és bölcsészet után a festőművészet vonzotta legjobban, és ezért 1891. a bécsi Akadémiára került, ahol Lichtenfels és Unger voltak a mesterei. 1894. olajfestményt állított ki, majd 1897. a tíz rézkarcból álló Tél album keltett feltűnést. 1903. és 1906. megnyerte az Esterházy-díjat vízfestményére. 1909. a Képzőművészeti Társulat díját, 1912. pedig az állami tájrajzdíjat. O. elnöke volt a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének, és mint rajztanár működött a budapesti Képzőművészeti Fősikolán, ahol grafikánk újabb fellendülésének legkiválóbb tényezője volt. Számos műve van a Szépműv. Múzeum grafikai gyűjteményében. A Műcsarnok 1929. emlékkiállítást rendezett műveiből.