Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

Művész adatlap

Művész neve: Csallóközi Farkas Lőrinc
Születési idő: 1898
Születési hely: Lakszakállas
Alkotásainak száma: 1  db

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő. Stúdiumait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, a nagybányai és a kecskeméti művésztelepen végezte Ferenczy Károly, Zemplényi Tivadar és Révész Imre mellett. 1918-tól szerepelt fővárosi és vidéki tárlatokon. Többnyire tájképeket, figurális műveket, népéletképeket festett. Festői naturalizmusa problémáiban közel áll az impresszionizmus formabontó, atmoszféra érzékeltető irányához, viszont elválasztja tőle mélabúra hajló, magát a sötét tónusokban kiélő egyénisége. 1927-ben Gyula város tanácsa megbízta, hogy a városban művésztelepet hozzon létre. Képviselve van állami és budapesti gyűjteményekben, jeles magángyűjteményekben, valamint a nürnbergi Germán Múzeumban (Első hó, Dürer Albert utcája Ajtósfalván). (PZ-SzMF, Éber, LÁ)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Festő. Stúdiumait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán, a nagybányai és a kecskeméti művésztelepen végezte Ferenczy Károly, Zemplényi Tivadar és Révész Imre mellett. Képviselve az állami és fővárosi gyűjteményekben, valamint a nürnbergi Germán Múzeumban. 1918 óta állított ki. 1927-ben Gyula város tanácsa megbízta, hogy a városban művésztelepet hozzon létre. Festői naturalizmusa problémáiban közel áll az impresszionizmus formabontó, atmoszféra érzékeltető irányához, viszont elválasztja tőle mélabúra hajló, magát sötét tónusokban kiélő egyénisége. (PZ-SzMF, Éber)

Magyar festők és grafikusok adattára

Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán és a kecskeméti művésztelepen végezte Ferency Károly, Zemplényi Tivadar és Révész Imre mellett. Képviselve az állam és fővárosi gyűjteményekben, valamint a nürnbergi Germán Múzeumban. 1918 óta állít ki. 1927-ben Gyula város tanácsa megbízta, hogy a városban művésztelepet szervezzen. "Dürer Albert utcája Ajtósfalván" és "Első hó" c. festményeit a nürnbergi múzeum vásárolta meg. "Téli fagy" c. képe a főváros, a "Siktáror" c. képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Festői naturalizmusa problémáiban közel áll az impresszionizmus formabontó, atmoszféra-érzékeltető irányához, viszont elválasztja tőle mélabúra hajló, magát sötét tónusokban kiélő egyénisége. - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943.

Művészeti lexikon I-II.

Budapesten Ferenczy Károlynál, majd Zemplényi Tivadarnál s Kecskeméten Révész Imrénél tanult. 1927. Gyula város tanácsa megbízta, hogy a városban művésztelepet szervezzen. Dürer Albert utcája Ajtósfalván és Első hó c. festményeit a nürnbergi múzeum vette meg. Téli fagy c. képe a székesfőváros, Sikátor c. festménye az állam tulajdona.