Regisegkereskedes.hu+(3630)1999-441

Festő, tanár<br /> Bp., 1901. dec. 7.-Bp., 1990. márc. 31.<br /> <br /> 1922-1926: Művészképző; 1928: MKF; rajztanári oklevél, mestere: Rudnay Gyula. 1955: Munka Érdemérem; 1958: Fővárosi Nívódíj; 1960: Kiváló Tanár; 1961: Csók István emlékérem; 1966, 1976: Munka Érdemrend; 1967: Munkácsy-díj; 1979: érdemes művész. A KUT, az UME, a Nemzeti Szalon Műv.-i Egyesület és 1937-től a Szentendrei Festők Társaságának tagja. 1927-től 1930-ig tanársegéd Rudnay Gyula mellett az MKF-en. Nyaranta a főiskola művésztelepein (Gyöngyös, Mátrafüred, Sümeg, Hódmezővásárhely és Mártély), majd 1930-ban Nagybányán dolgozott. 1929-től a Szentendrei Művésztelep rendszeres látogatója. 1932-től folyamatosan tanított. 1946-tól a bp.-i Képző- és Iparműv. Gimn. tanára, 1958-63 között igazgatója volt. Kezdettől fogva a tájkép a legkedvesebb műfaja. Korai, kisméretű pasztellképeit a Cézanne-i hagyományra építő, erőteljes kontúrokba foglalt, konstruktív térszerkesztés jellemzi. Ezt később - tájképein éppúgy, mint csendéletein és interieurképein - az atmoszférikus hatásokat sem nélkülöző bársonyos kolorit egészíti ki. Az 50-es évektől a kompozíció fegyelmét fellazító, impresszionisztikus vonások a szentendrei táj meghitt, lírai hangvételű ábrázolásának kedveznek Kántor Andor művészetében.<br /> Ek: 1958, 1965, 1973, 1981: Csók G.; 1961: JPM, Pécs; 1970: Ferenczy M., Szentendre (kat.); 1972: Ernst M.; 1973: Szeged; 1976: Szőnyi T., Miskolc; Szinyei T., Szekszárd; 1982: Szentendrei Képtár, Szentendre (kat.); 1984: Gulácsy G.; 1986: Megyei Műv. H., Szolnok.<br /> Mk: Damjanich J. M., Szolnok; Ferenczy M., Szentendre; FK; IKM, Szfvár; JPM, Pécs; Mátra M., Gyöngyös; MNG.<br /> Vcsk: 1928: A Képzőművészeti Főiskola növendékeinek kiállítása, Műcsarnok; 1930: Szentendrei festők I. kiállítása, Nemzeti Szalon; 1935: III. Nemzeti Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1939: A Szentendrei Festők Társaságának 10 éves jubiláris kiállítása 1926-56, Ferenczy M., Szentendre; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1960, 1965; 8., 10. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1969: Szentendrei művésztelep, Művésztelepi G., Szentendre.<br /> Irod.: K. Gy.: Kántor Andor, Műterem, 1958/5.; Láncz S.: Kántor Andor, MŰV, 1961/10.; Haulisch L. Harmincöt éves a szentendrei művésztelep, MŰV, 1963/10.; Bodnár É.: Kántor Andor, (kat., bev. tan, Csók G., 1965); Haulisch L.: A szentendrei művésztelep fogalmának tisztázása, MÉ, 1965/3, Mezei O.: Kántor Andor, MŰV, 1970/12.; Szilágyi D.: Kántor Andor, MŰV 1970/5.; Tóth A.: A szentendrei régi művésztelep, MŰV, 1972/9., Mucsi A.: Kántor Andor, Szentendrei Műsor, 1981/9.; Tóth A.: Kántor Andor (kat. bev. tan., Ferenczy M., Szentendre, 1970); Tóth A.: Kántor Andor kiállítása Szentendrén a Ferenczy Múzeumban, Műgyűjtő, 1970/4., Mucsi A.: Kántor Andor (kat. bev. tan., Csók G., 1981); Gálffy L. Tóth A.: Kántor Andor (kat. bev. tan., Szentendrei Képtár, 1982). (V.A.)<br />

Budapest, 1901 - Budapest, 1990<br /> Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt., 1927-30 között tanársegédként működött volt mestere mellett. Nyaranta a főiskola művésztelepein (Gyöngyös, Mátrafüred, Sümeg, Hódmezővásárhely, Mártély) dolgozott, majd 1929-től rendszeresen látogatta a szentendrei művésztelepet. 1930 nyarán a nagybányai Szépművészeti Iskolában tökéletesítette tudását. 1929-től a KUT, az UME, a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület és 1937-től a Szentendrei Festők Társaságának tagja. A Képzőművészeti Főiskola elvégzését követően két évig grafikusként működött, 1932-től pedig folyamatosan tanított. Eleinte oktatója volt a Fővárosi Polgári Iskolának, majd tanára, később igazgatója a budapesti Művészeti Gimnáziumnak. 1928-től szerepelt fővárosi és vidéki kiállításokon. 1965-ben Olaszországban járt tanulmányúton, ahol tárlatot is rendezett. 1965-ben több mint félszáz művéből rendezett gyűjteményes kiállítást a fővárosi Csók István Galériában. Korai, kisméretű pasztellképeit a Cézanne-i hagyományra építő, erőteljes kontúrokba foglalt, konstruktív térszerkesztés jellemzi. Később - tájképein éppúgy, mint enteriőr- és csendéletképein - ezt, az atmoszférikus hatásokat sem nélkülöző bársonyos kolorit egészíti ki. Az 50-es évektől a kompozíció fegyelmét fellazító, impresszionisztikus vonások a szentendrei táj meghitt és lírai hangvételű ábrázolásának kedveznek Kántor Andor művészetében. Díjak: Munka Érdemérem, Fővárosi Nívódíj, Kiváló Tanár, Csók István-emlékérem, Munka Érdemrend (1966, 1976), Munkácsy-díj, Érdemes Művész. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és több vidéki múzeum. (Sz.D.: Műv. 1970/5, MÉ, Verba Andrea adatközlése nyomán)

Bp., 1901 -<br /> Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt, később a nagybányai művésztelepen dolgozott, majd tagja lett a szentendrei művésztelepnek. A Képzőművészeti Főiskola elvégzését követően két évig grafikusként működött, majd mint művészpedagógus. Eleinte tanára volt a Fővárosi Polgári iskolának, majd tanára, később igazgatója a bp.-i Művészeti Gimnáziumnak. Tagja volt a KUT-nak, az UME-nak és a Szentendrei Festők Társaságának. 1928-től szerepelt kiállításokon. 1965-ben Olaszországban járt tanulmányúton, ahol tárlatot is rendezett. Egyébként több hazai és külhoni bemutatón szerepelt. 1965-ben több mint félszáz művéből rendezett gyűjteményes kiállítást a Csók István Galériában. Posztimpresszionista hangvételű műveket festett pasztellben, olajban. 1961-ben Csók István emlékéremmel, 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1979-ben érdemes művész címmel tüntették ki. 1958-ban elnyerte a főváros nívódíját. (Sz.D.: Műv.-1970/5, MÉ)

Bp., 1901. dec. 7. -<br /> Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1922-26 között Rudnay Gyula tanítványa volt. 1928 óta kiállító művész. 1958-ban és 1965-ben a Csók Galériában nyílt kiállítása. A Művészeti Gimnáziumban 1948-tól tanított, később 1964-ig igazgatója is volt. A szentendrei művészkolónia tagja. Tartózkodó színmegoldású, posztimpresszionisztikus hangvételű tájképeivel rendszeresen szerepel kiállításokon. A Nemz. Gal. több képét őrzi.

Budapest 1901 -<br /> 1922-26 között Rudnay Gyula növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán, később Nagybányán, majd Szentendrén dolgozott. A két világháború között tagja a KUT-nak, az UME-nak és a Szentendrei Festők Társaságának. 1948-1958-ban a Művészeti Gimnázium tanára, 1958-1963-ban igazgatója. Állandó résztvevője az országos kiállításoknak és a külföldi festészeti bemutatóknak. A Csók Galériában (1958, 1965), a pécsi Janus Pannonius Múzeumban (1961), a szentendrei Ferenczy Múzeumban (1970), az Ernst Múzeumban (1972), Szegeden (1973) és Miskolcon (1976) rendezett önálló tárlatokat. 1961-ben Csók-emlékéremmel, 1967-ben Munkácsy-díjjal és 1979-ben érdemes művész címmel tüntették ki, 1958-ban elnyerte a főváros nívódíját. - Lírai kedélyű festészete világos előadásmódjával, az embernek és környezetének, a belső és külső világ kapcsolatának harmóniájával hat a nézőre. Munkáit erőteljes kontúrok jellemzik, az atmoszférikus hatások is érvényre jutnak. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Festő, Munkácsy-díjas, érdemes művész<br /> Budapest, 1901<br /> 1922-1922 között Rudnay Gyula növendéke a Képzőművészeti Főiskolán, később Nagybányán, majd Szentendrén dolgozott. A két világháború között a KUT és az UME tagja, s alapítótag a Szentendrei Festők Társaságában. 1948-1963 között a művészeti gimnázium tanára, majd igazgatója. Állandó résztvevője az országos kiállításoknak és a magyar művészet külföldi bemutatóinak; az utóbbi években a Csók Galériában (1958, 1965, 1978, 1981), Pécsett (1961), Szentendrén (1970), az Ernst Múzeumban (1972), Szegeden (1973) és Miskolcon (1976) rendezett önálló tárlatokat. A Csók-emlékérem (1961) és a Munkácsy-díj (1967) kitüntetettje, az érdemes művészi cím (1979) tulajdonosa. - Kiegyensúlyozott lelkületű, lírai kedélyű festészete közvetlenségével, világos előadásmódjával, emberi-érzelmi harmóniájával hat a szemlélőre. Munkáit, melyeket a látványból indít, zárt kompozíció, erőteljes kontúrok, újabban rejtettebb szerkezet és színesedő kolorit jellemzi, amelyben az atmoszférikus hatások is érvényre jutnak.