A művész munkásságát bemutató publikációk:
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1944-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Szőnyi István növendékeként, majd Komáromban telepedett le. Itt a felszabadulás után a helyi művészélet vezetője, gyűjteményes tárlatára 1948-ban került sor. 1953-tól Budapesten él, s főként csoportos rendezvényeken jelentkezik. 1977-ben és 1978-ban Nyíregyházán, 1979-ben Nagykanizsán, 1981-ben Győrött, 1983-ban a Derkovits Teremben voltak önálló tárlatai. - Képeiben intim környezetének tárgyait dolgozza fel realisztikus, a látványi valóságot az expresszív líraiság irányába továbbfejlesztő stílusban.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. Komáromban telepedett le és az itteni művészeti élet irányítója lett. 1953 óta a fővárosban él. Számos csoportos és egyéni tárlaton mutatta be műveit. Alkotásain intim környezetének témáit dolgozza fel realisztikus, a látványi valóságot az expresszív líraiság irányában továbbfejlesztő stílusban. (MÉ)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. 1937-43 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Elekfy Jenő, Varga Nándor Lajos és Nagy Sándor mesterek tanítványa volt. Komáromban telepedett le és az itteni művészeti élet irányítója lett. 1958-tól a fővárosban volt műterme. 1983-ban Ikerváron telepedett le. Számos egyéni (Nyíregyháza, Nagykanizsa, Győr, Szombathely, Ikervár, Debrecen, Sárvár, stb.) tárlaton mutatta be műveit. 1987-1990 között rendszeresen szerepelt a Dunántúli Tárlatokon, 1989-ben a Vasi Tárlaton, 1995-ben pedig a szombathelyi Karácsonyi Tárlaton. Neves mesterei szelleme, a természetszeretet hatja át tájábrázolásait. Kompozíciós készségét alakos ábrázolásai mutatják igazán. A színerő fokozása, a lélekmélyi valóság kutatása mesterien érvényesül erősségét jelentő, hiteles portréin. (MÉ, Salamon Nándor adatközlése nyomán)
Magyar festők és grafikusok adattára
1944-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Szőnyi István növendékeként, majd Komáromban telepedett le. Itt a háború után a helyi művészélet vezetője. Gyűjteményes tárlatára 1948-ban került sor. 1953 óta a fővárosban él, s főként csoportos bemutatókon jelentkezik. Egyéni tárlata 1977-ben Nyíregyházán volt. - Képeiben intim környezetének témáit dolgozza föl realisztikus, a látványi valóságot az expresszív líraiság irányában továbbfejlesztő stílusban. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
1937-43: MKF, mesterei: Szőnyi István, Elekfy Jenő, Varga Nándor Lajos, Nagy Sándor. 1940: Nemes Marcell-díj; 1944: római ösztöndíj (nem élhetett a lehetőséggel). Komáromban élt, 1958-tól Budapesten volt műterme. 1983-ban Ikerváron telepedett le. Életműve korán kialakult festői felfogásának egyenletes érvényesülését bizonyítja. Mesterei szelleme, a természetszeretet hatja át tájábrázolásait. Kompozíciós készségét figurális ábrázolásai mutatják igazán. A színerő fokozása, a lélekmélyi valóság kutatása mesterien érvényesül erősségét jelentő, hiteles portréin.<br />
Ek: 1977: Benczúr T., Nyíregyháza; 1979: Egry T., Nagykanizsa; 1981: Képcsarnok, Győr; 1982: Derkovits T., Szhely; Medgyessy T., Debrecen; 1993: Életműkiállítás, Művelődési és Sporth., Szhely; 1996: Savaria Tourist G., Szhely; 1997: G. Arcis, Sárvár; 1998: Emlékkiállítás, Műv. H., Ikervár.<br />
Vcsk: 1987-90: VI-VII. Dunántúli Tárlat; 1989: Vasi Tárlat, SZK; 1995: Karácsonyi Tárlat, Szhely.<br />
Irod.: Ecsery E.: Farkas Lajos képei Nyíregyházán, Pesti Műsor, 1977.; Salamon N.: Megnyitó, Sárvári Hírlap, 1977. máj. 17. (S. N.)