Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

Művész adatlap

Művész neve: Gábor Móric
Születési idő: 1889
Születési hely: Kisújszállás
Halálozási idő: 1986
Halálozási hely: Budapest

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő. A budapesti mintarajziskolában Kölber Dezső és Vesztróczy Manó tanítványa volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly és Balló Ede voltak a tanítómesterei. Különösen a nagytudású és gerinces egyéniségű Székely Bertalan volt rá hatással. 1907-ben és 1908-ban a párizsi École des Beaux Arts-ban képezte magát, Cormon professzornál, aki egykor Van Gogh és Toulouse-Lautrec mestere is volt. Ösztöndíjjal Olaszországban is végzett tanulmányokat. Tanulmányutakat tett több európai országban és az Egyesült Államokban. Aktív tagja volt a Cennini Társaságnak, a Céhbelieknek, a Munkácsy Céhnek, a Magyar Arcképfestők Társaságának. 1913-tól haláláig a Százados úti művésztelepen élt. 1945-48 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1916-tól szerepelt egyéni (Csók Galéria, Fészek Klub, Magyar Nemzeti Galéria, Derkovits Terem, Csepel Galéria, Medgyessy Terem, Karcag, Hódmezővásárhely, Amszterdam, London, stb.) és csoportos (Műcsarnok, Fővárosi Képtár, Ernst Múzeum, Nemzeti Szalon, Magyar Nemzeti Galéria, Hódmezővásárhely, Sopron, stb.) tárlatokon. Klasszikus iskolázottságú, visszafogott színvilágú, realista portrékat, történelmi jeleneteket, tájképeket, virágcsendéleteket, enteriőröket, egyházi témájú képeket alkotott, üvegfestményeket készített. Élete utolsó éveiben érmeket, plaketteket is alkotott. Elmélyült megfigyelésről tanúskodnak színgazdag csendéletei, miniatűrjei. Díjak: a Munka Érdemrend arany fokozata, SZOT-díj. Több alkotása a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában van. (Műv. 1985/5, 1986/7, KMML, Ladányi József, Éber, H.L.: Műv. 1984-5)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Festő. A bp.-i Iparrajziskolában Kölber Dezső és Vesztróczy Manó tanítványa volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly és Balló Ede voltak a tanítómesterei. Különösen a nagy tudású, és gerinces egyéniségű Székely hatott rá. 1907-1908-ban a Párizsi École des Beaux Arts-ban képezte magát, Cormon professzornál, aki Van Gogh és H. Toulouse-Lautrec mestere is volt. Ösztöndíjjal Olaszországban is tanult. Tanulmányutakat tett több európai országban és az USA-ban. 1906-tól szerepelt tárlatokon. Hazai kiállításain kivül bemutatkozott számos európai városban. Klasszikus iskolázottságú történelmi- és arcképfestő volt. Elmélyült megfigyelésről tanúskodnak színgazdag csendéletei és miniatűrjei. 1981-ben SZOT-díjat kapott. Több alkotása a MNG tulajdonában van. Érmeket és plaketteket is készített. (Műv.-1985/5, 1986/7, Éber, H. L.: Műv.-1984/5)

Magyar festők és grafikusok adattára

Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte, ahol Kölber Dezső és Vesztróczy Manó voltak a mesterei. A Mintarajziskolában Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly és Balló Ede növendéke volt. 1908-tól a párizsi École des Beaux Arts-ban képezte magát. Nagyobb tanulmányutakat tett Francia-, és Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, továbbá az Egyesült Államokban. Hazai kiállításain túl bemutatkozott Amsterdamban, Rotterdamban, Hágában, Londonban, Berlinben, és Rómában. Londoni tartózkodása során rajzolta a fizikus Einstent, Mac-Donald angol miniszterelnököt és több ismert személyiséget. Itthon is számos művész portréját készített el: Blaha Lujza, Fedák Sári, Svéd Sándor, Góth Sándor, Hegedüs Gyula, Bölönyi György, Krúdy Gyula, Pethes Sándor stb. Klasszikus iskolázottságú történelmi és portréfestő, több ismert irodalmi és közületi személyiség arcmásait is elkészítette. (Kossuth Ferenc, Thaly Kálmán stb.) Elmélyült megfigyelésről tanúskodnak színgazdag csöndéletei és miniatűrjei. A Cennini Társaság tagja. 1976-ban a hódmezővásárhelyi Medgyessy Teremben, majd az Óbudai Galériában jelentkezett gyűjteményes anyaggal. Tisztes kora ellenére rendszeres résztvevője volt a Vásárhelyi Őszi tárlatoknak. 1981-ben SZOT-díjat kapott. - Irod.: Heitler László: Képek és emlékek. Gábor Móric festőművészről. Művészet, 1985. 5.; Kiss Mária: Látogatás Gábor Móric műtermében. Művészet, 1986. 7.; ÖLK

Művészeti lexikon I-IV.

Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalan, Balló Ede és Szinyei Merse Pál voltak mesterei. 1907-08-ban Párizsban az École des Beaux-Arts-on tanult. 1906 óta kiállító művész. Tájképeket, csendéleteket, figurális kompozíciókat és főleg sok arcképet festett. 1932-ben Amsterdamban állított ki. Cypra c. aktfestménye, valamint a Melankólia és a Szobabelső c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Részt vett az 1952-i arcképkiállításon, mindegyik nemzeti kiállításon és az 1957-i tavaszi tárlaton. 1962-ben önálló kiállítása volt a Csók Galériában.

Művészeti lexikon I-II.

A bpesti képzőműv. főiskolán és Párizsban az École des Beaux-Arts-ban tanult, azután Budapesten telepedett le. A Műcsarnokban 1905 óta főleg arc- és tájképeket állított ki. Cipra c. képe az állam, Melancholia és Matuska Alajos arcképe c. festménye a főváros tulajdona.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek

Művészeti tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte, mesterei Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál és Balló Ede voltak. Tanulmányúton járt több nyugat-európai országban, megfordult Amerikában. Hazai kiállításain túl bemutatkozott Hollandiában, Angliában, Olaszországban és az NSZK-ban. Legutóbb Hódmezővásárhelyen (1976), az Óbudai Galériában (1977), a Derkovits Teremben (1978) és a Csepeli Galériában (1979) állított ki. - Klasszikus iskolázottságú történelmi és portréfestő, több ismert politikai és irodalmi személyiség arcmásának elkészítője. Elmélyült természetmegfigyelésről, a valóság tartalmas művészi leírásának készségéről tanúskodnak színgazdag csendéletei és miniatűrjei.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.

1906-07: MKF, mesterei: Székely Bertalan, Balló Ede, Szinyei Merse Pál; 1907-08: párizsi École de Beaux-Arts, mestere: Fernand Cormon. 1979: Munka Érdemrend arany fokozata; 1981: SZOT-díj. Tagja volt a Cennini Társaságnak, a Céhbelieknek, a Magyar Arcképfestők Társaságának, a Munkácsy Céhnek. Párizsi tartózkodása után az USA-ban és Hollandiában dolgozott portréfestőként. Járt Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Belgiumban. 1913-ban tért haza, haláláig a Százados úti művésztelepen élt. 1945-48 között a MIF tanára volt. 1916-tól szerepeltek művei kiállításokon. Klasszikus iskolázottságú, visszafogott színvilágú, realista arcképeket - köztük magyar és külföldi közéleti személyeket -, virágcsendéleteket, tájképeket, enteriőröket, egyházi témájú képeket festett, üvegfestményeket készített. Élete utolsó éveiben érmeket is alkotott.<br /> Ek: 1932: Amszterdam; London; 1938: Amszterdam és más városok;1961: Tornyai J. M., Hmvhely;1962: Csók G. (kat.); Fészek Klub; 1964: Tornyai J. M., Hmvhely; 1976: Tornyai J. M., Hmvhely; Medgyessy T.; 1977: Derkovits T.; 1978: Derkovits T.; 1979: Csepel G.; MNG; 1984: Tornyai J. M., Hmvhely; 1986: Déryné Műv. K., Karcag.<br /> Vcsk: 1906-tól: az OMKT kiállításai, Műcsarnok; 1926-tól: a Cennini Társaság és a Céhbeliek kiállításai, Nemzeti Szalon; 1934-től: a Munkácsy Céh kiállításai, Ernst M.; 1944: A magyar műv. ötven éve, FK; 1948: a Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon; 1950-től: Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1952: Arckép kiállítás, Ernst M.; 1955: Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok; 1955-től: Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1965: A Százados úti művésztelep 50 éve, MNG; 1975: Jubileumi Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1979: A hmvhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás, Műcsarnok; 1983-tól: Orsz. Éremművészeti B., Lábasház, Sopron; 1984: Orsz. Képzőműv. kiállítás '84. Műcsarnok.<br /> Mk: FK; MNG; PIM.<br /> Km: Üvegablakok (1931, Bp., az OTI Székh. tanácsterme).<br /> Irod: Chroniqueur: Látogatás Gábor Móric műtermében, Képzőműv. 1931/43-44.; Telepy K.: (kat. bev. tan., Csók I. G., 1962); Heitler L.: Képek és emlékek. Gábor Móric festőműv.-ről, MŰV, 1985/5.; Kiss M.: Látogatás Gábor Móric festőműv. műtermében, MŰV, 1986/7. (L.J.)