A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Tanulmányait Heller Ödönnél kezdte, majd a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett folytatta. Münchenben, Bécsben és Itáliában járt tanulmányúton. Hazaérte után szülővárosában, Szegeden telepedett le. Tárlatokon való mellőzése miatt - az 1962-es gyűjteményes kiállításást megelőző két évtizedben - nem szerepelt bemutatókon. 1932-ben, 1964-ben és 1967-ben Szegeden volt egyéni tárlata. 1966-ban a Magyar Nemzeti Galériában vett részt csoportos bemutatón. Már induláskor portréival tűnt fel, sikeres arcképfestő volt. Ezen induló munkáira Juhász Gyula is felfigyelt, és bátorította a fiatal festőművészt. A kubikos vagy földművelő munkásokon kívül, az emberi tevékenység kulturális és érzelmi epizódjai is érdekelték, amelyeket egy-egy olvasó, zongorázó, sakkozó alakja fejezett ki. Számos alkotása a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található. (SzZ: SzÚK, SzZ-Sz-K)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Tanulmányait Heller Ödönnél kezdte, majd a kecskeméti művésztelepen Révész Imre festő mellett, Münchenben, Bécsben és Itáliában folytatta. Már induláskor portréival tűnt fel. Sikeres arcképfestő volt. A kubikos, vagy földművelő munkásokon kívül, az emberi tevékenység kulturális és érzelmi epizódjai is érdekelték, melyeket egy-egy olvasó, zongorázó, sakkozó figurája fejezett ki. 1962-ben rendezte életmű kiállítását. Számos műve a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található. (SzZ-SzK)
Magyar festők és grafikusok adattára
Első leckéit Heller Ödöntől nyerte, majd tanulmányait a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett folytatta. Pályafutásának további állomásai München, Bécs majd Olaszország voltak. Már induláskor portréival tűnt föl. Jó karakterérzéke és erőteljes előadása révén sikeres arcképfestő volt. (Anyám, 1931.) A kubikus, vagy földművelő munkásokon kívül, az emberi tevékenység kulturális és érzelmi epizódjai is érdekelték, amelyeket egy-egy olvasó, zongorázó, sakkozó figurája fejezett ki. Közel két évtizedes visszavonultság után, melyet a megélhetés gondjai rótak rá, életének hatvanadik évében - 1962 őszén, életmű kiállításon adott számot eddigi tevékenységéről. Jelentősebb műveinek egy része a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került. - Irod: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged. 1975.
Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
A fiatal festőjelölt első mestere Heller Ödön volt. Érettségi után a Kecskeméti művésztelepen Révész Imre irányítása mellett képezte tovább magát. Ezt követően tanulmányúton járt Münchenben, Bécsben, Olaszországban. Hazatérve szülővárosában telepedett le. Kiállításokon való mellőzése miatt az 1962. évi gyűjteményes kiállítást megelőző két évtizedben - nem szerepelt bemutatókon. Korai művei közül elsősorban jó karakterizáló képességét mutató portréi tűnnek ki. Ezen induló műveire Juhász Gyula is felfigyelt és bátorította a fiatal festőt. Későbbi munkáiban érdeklődése a munkások élete felé fordult, realista képein leggyakrabban a kubikusok fáradságos munkáját ábrázolta.<br />
Ek: 1932. Kas Szálloda hallja, Szeged: 1962: Retrospektív kiállítása, Horváth M. u.-i képtár, Szeged; 1964: Képcsarnok, Szeged; 1967: Móra F. M. (kupolacsarnok), Szeged (feleségével).<br />
Vcsk: 1962: Képek a szegedi múzeum hónap kiállításáról, Móra F. M., Szeged; 1966: 20. századi magyar festészet és szobrászat, MNG; Móra F. M., Szeged.<br />
Mk: Móra F. M., Szeged.<br />
Irod: Szelesi Z.: Szeged új képzőművészete, Tiszatáj, 1955/12.; L. F.: - kiállítása, Délmagyarország, 1962. okt. 25. (Gy. G.)