Kategóriák
További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
Régi szlovák gumibélyegzős jegyzői pecsét
Termék kód: [1R335/FSZ]
e-mail ajánlás
Felirat:
OBECNY NOTARIAT VELKE LUDINCE
OKRES PARKAN
(Jegyző Nagyölved - Párkány körzet)
Nagyölved
| Nagyölved (Veľké Ludince) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1282 |
| Polgármester | Cseri Zita |
| Irányítószám | 935 65 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyölved
|
|
Nagyölved (szlovákul Veľké Ludince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
Lévától 30 km-re délre, a Garammenti-dombság keleti lábánál, az 588-as út mentén fekszik.
Története
1282-ben "Vluend" alakban említik először, amikor Olivér magiszter birtoka. Későbbi névalakjai 1293-ban "Vlued", "Wlued", 1448-ban "Nagelued". A 13. század végétől az esztergomi érsekség birtoka. A 16. századtól már bizonyosan egyházi nemesek lakták. A 17. században a Bokor, a 19. században a Fabinyi és Koller családok birtoka. Innen származnak az Eölvedy-Gachalok. 1550-ben 15, 1593-ban 10, 1647-ben 8 adózó portája állt. 1699-ben 141-en lakták. 1715-ben 38 háztartása létezett. 1787-ben 186 házában 1284 lakos élt. 1828-ban 240 háza és 1453 lakosa volt, lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, fazekassággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Ölved. Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints."
Fényes Elek szerint "Nagy-Ölved, magyar falu, Esztergom, most Komárom vmegyében, Kuraly, Bart, Farmad és Szölgyén közt, 263 házzal, 1600 lakossal, kik közt 1100 rom. kath., 500 reformatus, s mind a két felekezetnek helyben van anyatemploma. Határa fekete homok és agyag, s igen termékeny és első osztálybeli. A lakosok birnak 1790 h. szántóföldet, 25 1/4 h. rétet, 922 1/2 kapa szőlőt. Legelője szűk, fája is kevés. Van itt 2 nemesi curia is. Birja az esztergomi érsek. Ut. p. Köbölkut."
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.
Forrás: wikipédia