Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.

Vasláb - Gyergyóvasláb márvány asztali dísz

Termék kód: [1O902/X053]

8.000 Ft
e-mail ajánlás
Faragott márvány asztali dísz. Nagyméretű levéllel díszített. Hátoldalán vésett felirat:
VASLÁB
1.975 kg
6 cm
13.5 cm
18 cm

Vasláb
  

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Vasláb (Voșlăbeni vagy Voșlobeni)
Vasláb látképe 2009.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Község Vasláb
Rang községközpont
Irányítószám 537355
Körzethívószám +40 x66[1]
SIRUTA-kód 86348
Népesség
Népesség 1176 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 337
Népsűrűség 19,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 790 m
Terület 59,52 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vasláb (Románia)
Vasláb
Vasláb
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 38′ 42″k. h. 25° 37′ 21″
Vasláb weboldala

Vasláb (vagy GyergyóvaslábrománulVoșlăbeni vagy Voșlobenifalu RomániábanErdélybenHargita megyében.

 Fekvése

Gyergyói-medence déli részén, Gyergyószentmiklóstól 13 km-re délre, a Kakas-hegy lábánál fekszik.

 Története

A falut a Lázár grófok alapították Tekerőpatak határrészéből és mintegy 20 görögkatolikus vallású, moldvai román családot telepítettek le itt, akik a Lázár család úrbéresei voltak. A telepesek a majorsági birtok területén dolgoztak, és a 17. századra már egy életképes faluközösségben éltek. 1703-ban a faluban 28 család élt. A település első görögkatolikus temploma 1714-ben épült fából, ezt Sava moldvai püspök avatta fel.A templomhoz, illetve annak oltárképéhez fűződik a mondás: otthagyta, mint Szent Pál az oláhokat. A szomszédos Tekerőpatak lakosai rendszeresen ellopták ugyanis a templom Szent Pál-ikonját, mert úgy vélték, az gyanúsan emlékeztet az ő falubírójuk fizimiskájára. A falu felett dolomitbánya működik. Káposztája messze földön híres.

1910-ben 940 lakosából 803 fő román és 110 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 1257 lakosából 946 román, 310 magyar volt. A 2002-es népszámláláskor 1255 lakosa közül 894 fő (71,2%) román, 337 fő (26,9%) magyar, 24 fő (1,9%) cigány volt.