A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő. Budapesten a Mintarajziskolában Balló Edénél kezdte tanulmányait. Münchenben és Nagybányán 1899-1902 között Hollósy Simon tanítványa volt. 1903-1907 között a Benczúr-mesteriskolában is képezte magát. Itt a nagy hírű Benczúr Gyula volt a mestere. Állami ösztöndíjjal hosszabb tanulmányutat tett Hollandiában és Belgiumban. Elvégezte a Nemzeti Zenede hegedű-tanszakát és számos helyen hangversenyezett. Főleg mélytónusú, a Benczúr-iskolára valló, tárgyias festésű munkákat alkotott. Zsánerképeivel, társaságbeli, valamint hivatalos személyiségekről festett arcképeivel és tájképeivel a századfordulótól a II. világháború végéig a műcsarnoki és a Nemzeti Szalon-beli kiállítások állandó résztvevői közé tartozott. Ezeken többször kapott kitüntetést. Tematikus festményei között koncepcióban legjelentősebb "Beethoven Martonvásáron" című sokalakos, nagyméretű kompozíciója. Élete utolsó éveiben Balatonalmádiban számos képet festett a magyar tengerről. 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben pedig a Műcsarnokban volt gyűjteményes kiállítása. Számos művét a Magyar Nemzeti Galériában őrzik. (Műv. 1969/11, Éber, ML, Mányokitól Aba-Novákig, Gy.G.)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő. Budapesten a Mintarajziskolában Balló Edénél kezdte tanulmányait. Münchenben és Nagybányán 1899-1902 k. Hollósy Simon tanítványa volt. 1903-1907 a Benczúr-mesteriskolában is képezte magát. Itt a nagy hírű Benczúr Gyula volt a t.- mestere. Ezt követően Hollandiában utazott hosszabb tanulmányútra. Elvégezte a Nemzeti Zenede hegedű-tanszakát és számos helyen hangversenyezett. Főleg mélytónusú, a Benczúr-iskolára valló, tárgyias festésű munkákat alkotott. Zsánerképeivel, társaságbeli, valamint hivatalos személyiségekről festett arcképeivel és tájképeivel a századfordulótól a II. világháború végéig a műcsarnoki és a Nemzeti Szalon-beli kiállítások állandó résztvevői közé tartozott. Ezeken többször kapott díjat. Tematikus festményei között koncepcióban legjelentősebb "Beethoven Martonvásáron" című sokalakos, nagyméretű kompozíciója. Élete utolsó éveiben Balatonalmádiban számos képet festett a magyar tengerről. 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben pedig a Műcsarnokban volt gyűjteményes kiállítása. Számos művét a MNG-ban őrzik. (Műv.- 1969/11, Éber, ML, Mányokitól Aba-Novákig)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  A Mintarajziskolában, majd Münchenben és Nagybányán tanult. Mesterei voltak: Balló Ede, Hollósy Simon és Benczúr Gyula. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett Belgiumban és Hollandiában. 1908-ban Budapesten önálló műtermet nyitott. Állandó kiállítója volt a Műcsarnoknak és a külföldi reprezentatív magyar kiállításoknak. Arcképeket, életképeket, mély tónusú enteriőröket, figurális kompozíciókat festett. 1918-ban gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Sokat foglalkozott csillagászattal és zenével. Számos asztrológiai cikke, közleménye jelent meg. 1924-ben gyűjteményes kiállítást rendezett a Műcsarnokban. Több díjat nyert. Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria, és a Rév-komáromi Dunamenti Múzeum őrzi. - MÉL
• Művészeti lexikon I-IV.:
  Festő. Balló Edénél, Münchenben Hollósy Simonnál és a Benczúr-mesteriskolán tanult, majd Hollandiában volt hosszabb tanulmányúton. Főként tárgyias festésű, mély tónusú alakos intérieuröket állított ki a Műcsarnokban. Gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban (1918) és a Műcsarnokban (1924). Több díjat nyert. Néhány művét a Nemz. Gal.-ban őrzik.
• Művészeti lexikon I-II.:
  Festő. Münchenben tanult s főkép mélytónusú, a Benczúr-iskolára valló, tárgyias festésű, alakos interiőr-képekkel szerepelt a Műcsarnokban, 1918. a Nemzeti Szalónban, 1924. a Műcsarnokban volt gyűjt. kiállítása. Csend, Feleségem arcképe, Kis özvegy, és A világtalan c. képei a Szépművészeti Múzeum, Ofélia és Műteremsarok c. festményei a székesfőváros tulajdonában vannak.
• Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.:
  Képzőművészeti tanulmányait Budapesten kezdte Balló Edénél, majd Münchenben és Nagybányán Hollósy iskolájában folytatta. Később Benczúr Mesteriskolájában végzett stúdiumokat. Állami ösztöndíjjal hosszabb tanulmányutat tett Belgiumban és Hollandiában. 1908-ban megnyitotta önálló műtermét Budapesten. Művei gyakran szerepeltek a Műcsarnokban és a magyar művészet külföldi bemutatóin. Korai periódusában sikeres portréfestő volt. Festett zsánerképeket, enteriőröket és tájképeket is. Művei nagy mesterségbeli tudással, részletező felfogásban festette. Komolyan foglalkozott csillagászattal, asztrológiával, számos tanulmányt publikált e tárgykörben. Intenzíven foglalkozott a zenével is.<br /> Ek: 1913, 1920: Komáromi M., Komárom (CSZ); 1918: Nemzeti Szalon (gyűjt. kiállítás), 1924: Műcsarnok (gyűjt. kiállítás).<br /> Mk: DMM; MNG.<br /> Irod.: In memoriam Komáromi-Katz Endre, MŰV, 1969/11.; A Komáromi Múzeum száz éve, Bp., 1986; Gaál I.: Komáromi-Katz Endre, Atelier, Komárom, 1999/3. (Gy.G.)