A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1929-1934 között Rudnay Gyula növendéke volt. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai országban (Itália, Párizs, Görögország). 1934-38 között Orosházán dolgozott, 1945-49 a Szépmíves Líceum tanára, majd igazgatója. 1949-55 között a budapesti Iparművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett. Budapesten él, nyaranta Tihanyban dolgozik. Alelnöke volta a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek, a Fészeknek és tagja volt a Művész Szakszervezetek Szövetsége vezetőségének. 1931 óta kiállító művész. Első kiállításán tanítómesterének szuggesztív hatása közvetlenül is érvényesült, romantikus hangulatú tájképei, lírai felfogású leányportréi és mezei virágcsokrai tele voltak Rudnay Gyula nedvdús zöldjeivel, éles kontrasztjaival és Koszta József forró pirosaival, foszforeszkáló kékjeivel. 1949-ben, 1951-ben a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban a Csók Galériában rendezett gyűjteményes kiállítást. Rómában önálló tárlaton mutatta be munkáit. Csáki-Maronyák sokágú munkássága a magyar festészet realista hagyományaihoz kapcsolódik. Különösen a portréfestés foglalkoztatta, művészkortársaitól találó képmásokat festett. Arcképei mély lélektani érzékkel ábrázolják modelljeit. Később a Balaton világának festői megörökítése kötötte le. A rézkarcolás is foglalkoztatta. Díjak: a Szinyei Társaság díja; Kossuth-díj; SZOT-díj. Számos alkotását őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a szolnoki Damjanich Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. (ML, MÉ, P.Ö.G.: Műv. 1970/3)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1929-1934 k. Rudnay Gyula növendéke volt. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai országban (Itália, Párizs, Görögország). 1945-1949 k. a bp.-i Művészeti Gimnázium igazgatója, 1949-1955 k. a bp.-i Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1931 óta kiállító művész. Első kiállításán tanítómesterének szuggesztív hatása közvetlenül is érvényesült, romantikus hangulatú tájképei, lírai felfogású leányportréi és mezei virágcsokrai tele voltak Rudnay nedvdús zöldjeivel, éles kontrasztjaival és Koszta József forró pirosaival, foszforeszkáló kékjeivel. 1949-ben és 1951-ben a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban a Csók Galériában rendezett gyűjteményes kiállítást. Rómában önálló tárlaton mutatta be műveit. 1952-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Sokágú munkássága a magyar festészet realista hagyományaihoz kapcsolódik. Különösképpen a portréfestés foglalkoztatta, művészkortársairól találó képmásokat festett. Arcképei mély lélektani érzékkel ábrázolják modelljeit. Később a Balaton világának festői megörökítése kötötte le. Rézkarcolással is foglalkozott. Több művét őrzi a MNG. (ML, MÉ, P.Ö.G.: Műv.-1970/3)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  1929-34-ben Rudnay Gyula növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányutakat tett több kelet- és nyugat-európai országban. 1945-1949-ben a Művészeti Gimnázium igazgatója, majd 1955-ig az Iparművészeti Főiskola tanára. A Képzőművészetek Szakszervezetének alelnöke. 1931 óta kiállító művész. 1942-ben a Műbarát helyiségében, 1949-ben és 1951-be a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban a Csók Galériában, 1972-ben Orosházán mutatott be gyűjteményes anyagot. Ezen kívül számos vidéki városban (Eger, Szekszárd, stb.) voltak kisebb bemutatói. Szerepelt a magyar festészet számos külföldi kiállításán, egyéni tárlatot rendezett Rómában. 1952-ben Kossuth-díjat, 1970-ben SZOT-díjat kapott. Sokágú munkássága a magyar festészet realista hagyományaihoz kapcsolódik. Ízes festőiség, férfias líra jellemzi a mindennapi munkáról, a tájról, szűkebb és tágabb környezetéről festett képeit. Arcképei mély lélektani érzékkel ábrázolják modelljeit, akiknek jellegzetes vonásait keresi. A magyar tudományos, társadalmi és politikai élet egyész galériáját festette meg. - Irod.: Pogány Ö. Gábor: Csáki-Maronyák József. Bp. 19 - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  1934-ben fejezte be tanulmányait Rudnay Gyula növendékeként. Tanulmányutakat tett több kelet- és nyugat-európai országba. 1945-1949-ben a Művészeti Gimnázium igazgatója, 1955-ig az Iparművészeti Főiskola tanára. 1931 óta szerepel a nyilvánosság előtt; 1942-ben a Műbarátnál, 1949-ben és 1951-ben a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban és 1980-ban a Csók Galériában, 1972-ben Orosházán, 1978-ban Debrecenben, 1982-ben Pécsett mutatott be gyűjteményes anyagot. Kiállított számos vidéki városban, egyéni tárlata volt Rómában. 1952-ben Kossuth-díjat, 18970-ben SZOT-díjat kapott. - Sokágú munkássága a magyar piktúra realista hagyományaihoz kapcsolódik; ízes festőiséggel, férfias lírával szól a mindennapi munkáról, a tájról, a környezet hangulatairól. Kiemelkedő portréista, mély pszichológiával ábrázolja modelljeit, akiknek tipikus vonásait keresi. A magyar szellemi, társadalmi és politikai élet egész galériáját festette meg.