A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.:
  1944-49: MKF, mestere: Szőnyi István. 1949-51 között Szőnyi és Barcsay Jenő demonstrátora. 1951-60 között a MIF alakrajz tanára. 1982-94 között a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadisk. murális osztályát vezette. A meglehetősen következetes életmű a Szőnyi-tradícióra épül. Az oeuvre törzsét utcarészletek, nagymarosi és zebegényi vízparti tájak adják. Biztos ismerője volt a murális technikáknak, de az életmű javát könnyed és bensőséges akvarelljei adják. Zebegényi tanárkodása idején számos fiatal művész pályakezdését segítette.<br /> Ek: 1974: Derkovits T.; 1986: Szőnyi István emlékm., Zebegény; 1987: Börzsöny M., Szob; 1997: Akvarellek, Könyvtár G., Zebegény.<br /> Vcsk: 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1973: Angyalföldi képző- és iparművészek kiállítása, Műcsarnok; 1974: Tavaszi festménybemutató, Képcsarnok, Győr; 1977: A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola művésztanárainak kiállítása, Szőnyi István Emlékm., Zebegény.<br /> Mk: Ferenczy M., Szentendre.<br /> Km: Gyümölcsoltó Boldogasszony; Szent Család (freskók, Kiskanizsa, Plébániatemplom). (H. F.)
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  1949-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Szőnyi István osztályán, majd ugyanitt demonstrátor, később az Iparművészeti Fősikolán alakrajz-tanár volt. 1952 óta szerpel a nyilvánosság előtt; jelentősebb egyéni bemutatója 1974-ben a Derkovits Teremben volt. – Intim, bensőséges hangulatokra fogékony alkotó, előszeretettel festi a változatos dunamelléki tájat, Visegrád, Nagymaros környékét. Jóképességű akvarellista.
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt, később ugyanitt tanársegédként működött Barcsay Jenő és Szőnyi István mellett. 1951-1960 k. a bp.-i Iparművészeti Főiskola alakrajztanára volt. 1952 óta kiállító művész. Bensőséges hangulatokra fogékony alkotó, nagy szeretettel festi a változatos Duna melléktájait, Visegrád, Nagymaros környékét. (MÉ)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő. 1944-49 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt, később ugyanott tanársegédként működött Barcsay Jenő és Szőnyi István mellett. 1951-1960 között a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabaiskola murális posztályát vezette és az Iparművészeti Főiskola alakrajztanára volt. 1952 óta kiállító művész. Csoportos (Műcsarnok, Győr, Zebegény) és egyéni (Derkovits Terem, Zebegény, Szob, stb.) bemutatókon jelentkezett. A meglehetősen következetes életmű a Szőnyi-tradícióra épül. Biztos ismerője volt a murális technikáknak, de az életmű javát könnyed és bensőséges akvarelljei adják. Bensőséges hangulatokra fogékony alkotó, aki nagy szeretettel örökítette meg a változatos Duna-mellék tájait, Visegrád és Nagymaros környékét, romantikus utcarészleteket, a nagymarosi és zebegényi vízparti tájakat. A szentendrei Ferenczy Múzeum őrzi munkáit. (MÉ, Hann Ferenc adatközlése nyomán)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  1944-46 között Szőnyi István növendéke a Képzőművészeti Főiskolán, majd ugyanitt továbbképzősként tanásegéd Szőnyi és Barcsay mellett. 1951-1960 között az Iparművészeti Főiskola alakrajztanára. 1952-től kiállító művész, a jelentősebb országos rendezvények résztvevője. Legutóbb 1974-ben a Derkovits Teremben volt egyéni bemutatója. – Bensőséges hangulatokra fogékony alkotó, előszeretettel festi a változatos Duna mellék tájait, Visegrád, Nagymaros környékét. – Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.