További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
A kép mérete keret nélkül: 60 x 80.5 cm
Dobozi Mihály – a korabeli írások adatai szerint nagy valószínűséggel a fejérmegyei Dobozra (ma Alcsútdoboz) való egytelkes nemes katona volt, aki részt vett a maróti csatában.
A róla és feleségéről Farmos Ilonáról szóló történetet többek között az Istvánfi-krónika, Verancsics Antal maróti-csata legendája és Kölcsey Ferenc balladája (Dobozi) is feldolgozta, Székely Bertalan és Madarász Viktor pedig festményen ábrázolta.1514-ben a mohácsi csatában részt vett.
Dobozi legendája abban a korban született, amikor 1526-ban a mohácsi csata után, a Gerecse völgyének egy kis településénél, az akkori érseki birtok Maróth nevű faluja környékén, halastavas, lápos, vizes területek védelmében egy szekérvárban sáncolta el magát a török hódítók elől menekülő jobbágyokból és a környék kisnemeseiből összeállt magyar sereg.[1] A szekértábort a törökök elfoglalták, és az ellenállókat kardélre hányták.
A magyarok szeptember derekán körülkerítették a tábort árkokkal és szekerekkel, így kívánták védeni asszonyukat, gyermekeiket, vagyonukat. A törökökre több ízben rátörtek és súlyos veszteségeket okoztak nekik.
A monda szerint itt küzdött a török ellen Dobozi Mihály is.
Lásd még: Pusztamaróti harcok |
A törökök hatezer janicsár, több ezer lovas és nagyszámú ágyú bevetésével, hatalmas veszteségek árán foglalták el ezt a tábort. Foglyokat azonban nem sikerült ejteniük, mert a tábor egy része elmenekült, másik része pedig elesett a csatában.
„ | Emlegetik Dobozi Mihály kiváló vitézségét és híres tettét. Amikor ugyanis a maga mögé ültetett és őt szorosan átölelő feleségét, a ló gyorsaságában bízva, biztos helyre akarta vinni, de mégsem tudott elmenekülni, miután feleségét előbb leszúrta, hogy az ellenség kezére ne kerüljön, ő a sűrű ellenség közé vágtatott, s őt is ugyanúgy lemészárolták.... | ” |
– Részlet Istvánffy Miklós nádori helytartó "A magyarok története" című munkájából |
Dobozi Mihály a szekérvár eleste után kivágta magát az ellenség gyűrűjéből és feleségét, Farmosi Ilonát lovára felkapva, elmenekült. Amikor az őket üldöző török lovasok már majdnem utolérték a házaspárt, hitvese könyörgésére, hogy ne kerüljön az ellenség kezére és felesége becsületét is megmentse, leszúrta a kedvesét, ő maga pedig szembefordult a törökökkel, akik lekaszabolták.
Forrás: wikipédia