A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.:
  Festő. Nyergesújfalu, 1895. jún. 9. - Nyergesújfalu, 1982. dec. 22.<br /> 1915: Lónyay utcai Iparrajzisk., Haris közi szabadiskola; 1926-27: Julian Akadémia, Párizs. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, a KUT tagja volt. Felkészülését szülőfalujában, Kernstok Károly festőművész mellett kezdte meg. 1919-ben részt vett a nyergesi Kernstok-szabadiskola munkájában. A Fővárosi Iparrajzisk.-ban Próféta című üvegfestmény-tervével díjat nyert. Párizsi tanulmányai után hazatérve művei elismerést arattak a KUT kiállításain. Művészetét Kállai Ernő az expresszív naturalizmus körébe sorolta. Önarcképek, feleségének arcképei, életképek, munkajelenetek, tájak, faluképek sorakoznak életművében. Az 1930-as évektől fizikai munkásként dolgozott a Lábatlani Cementgyárban és a nyergesújfalui Eternit-és Viscosa-gyárban. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozíciókat, az esztergomi Balassa B. M. őrzi.<br /> Ek: 1923: Alkotás Művészh.: 1946: Viscosa-gyár, Nyergesújfalu (kat.); 1954: Balassa B. M., Esztergom; 1957: IKM, Szfvár; Fényes A. T.; 1963: Megyei Tanács, Tatabánya; Fényes A. T.; 1966: Műv. H., Oroszlány; 1968: Balassa B. M., Esztergom (kat.); 1975: Emlékkiállítás, Balassa B. M., Esztergom; 1983: Nagyközségi Kvtár, Nyergesújfalu (kat.); Jókai Kvtár, Pápa.<br /> Mk: Balassa B. M., Esztergom; Keresztény M., Esztergom; Kuny D. M., Tata; MNG; Kernstok Gyűjt. és G., Nyergesújfalu.<br /> Irod.: Rabinovszky M.: Nyergesi János tájképei, Magyar Grafika 1926. máj-jún.; Einczinger F.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Viscosa-gyár, 1946); Frank J.: Nyergesi János, MŰV, 1963/5; Dévényi I.: Nyergesi János, Jelenkor, 1965/8.; Prokopp M.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Balassa B. M., Esztergom, 1968); Dévényi I.: Nyergesi János gyűjteményes kiállítása Esztergomban, MŰV, 1969/7.; Dévényi I.: Nyergesi János, Látóhatár, 1969/10.; Dévényi I.: Nyergesi János 75 éves, MŰV, 1970/4.; Wehner T.: Nyergesi János festőművész emlékkiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Nagyközségi Kvtár, 1983). (W.T.)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982<br /> Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabaiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" című üvegablakával pályadíjat nyert. Tagja lett a Kersntok vezette Nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A '30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Arcképeinek gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű alkotások sorozatán örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna, s ennek vidéke. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozícióit, az esztergomi Balassa B. Múzeum őrzi. Ezen kívül alkotásai helyet kaptak a Magyar nemzeti Galériában, az esztergomi Keresztény Múzeumban, a nyegesújfalusi Kernstok Gyűjteményben és Galériában és a tatai Kuny Dénes Múzeumban. (F.J.: Műv. 1963/5. Műv 1966/9, 1969/7, MÉ, D.I.: Műv. 1970/4, K.M.K.: Műv. 1979/5)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Nyergesújfalu, 1895 - u.o., 1982.<br /> Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" c. üvegablakával pályadíjat nyert. Tgja lett a Kernstok vezette nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A 30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű képek sorozatának örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit, és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna vidéke. 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. (Műv.-1966/9, 1969/7, MÉ,K.M.K.: Műv.-1979/5)
• Művészeti lexikon I-IV.:
  Nyergesújfalu, 1895. jún. 9 - <br /> Festő. Kernstok Károly mellett szerezte első képzőművészeti ismereteit, majd 1910-től az Iparrajziskolában tanult. 1926-27-ben a párizsi Julian Akadémia növendéke volt. A húszas évektől rövid megszakításokkal fizikai munkásként dolgozott. 1923-ban az Alkotás Művészházban, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf-teremben rendeztek kiállítást műveiből. Az utóbbi években kizárólag tussal v. tus-akvarell technikával festett, a szerkezetet hangsúlyozó figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket készít.
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982<br /> Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában tanult. 1925-ben Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állított ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1957-ben Székesfehérvárott, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. - Művészetének középpontjában az ember áll. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Fő témája a Duna vidéke. Kedvenc technikája az akvarell és a tus. - Irod.: Szij Rezső: Nyergesi János kiállítása Esztergomban. Dunakanyar Tájékoztató, 1975. 2. sz. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  Festő, grafikus<br /> Nyergesújfalu, 1895<br /> Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában illetve Párizsban képezte magát. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állít ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. Bemutatkozott még Székesfehérvárott, Pápán, Veszprémben is. - Figurális igényű festő, elsőrangú portréista. Élénk színezésű, expresszív tájképei a Dunamellék természeti világát ábrázolják. Kedvelt technikája az akvarell és a tus, amelynek gyors és könnyed kezelése fokozza képeinek közvetlenségét és frissességét.
• Művészeti lexikon I-II.:
  Festő, szül. Nyergesujfalu. Nagy nyomorúságban végezte üvegfestő tanulmányait Budapesten, de emellett olajfestményeket festett s különösen egyszerű, kötött stílusú erőteljes rajzaival tűnt fel 1923. első külön kiállításán.