A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1962-ben. Szőnyi István, Pór Bertalan, Pap Gyula és Ék Sándor voltak a mesterei. Egy évig független művészként tevékenykedett, később 1963-ban visszatért a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mint óraadó tanár. 1957-1977 többször megfordult a Kecskeméti Alkotóházban. Grafikai lapjaival részt vesz országos és külhoni kiállításokon. "Beszélgetők" című linómetszetével sikeresen szerepelt a Berlini Intergraphik Kiállításon. 1977-ben a budapesti Tanítóképző Főiskola docense, majd a Képzőművészeti Főiskola adjunktusa lett. Litográfiákat, valamint tusrajzokat alkot. 1967-ben Derkovits-ösztöndíjat nyert, 1968-ban Firenzében a Nemzetközi Grafikai Kiállításon Aranyéremmel jutalmazták, 1979-ben pedig Munkácsy-díjjal tüntették ki. A Stúdió pályázatain többször nyert díjat. Derkovits grafikai művészetének folytatója. Grafikáinak tárgya nem annyira a vizuális élmény, mint inkább a koreszmék lázas világa, melyeket Bálványos realista eszközökkel próbál képnyelvre fordítani. Tematikailag az ember, a tárgy, a táj egyaránt megjelenik grafikáin. Számos irodalmi művet illusztrált. Termékeny grafikus, nagy érdemei vannak a kőrajz hazai feltámasztásában. (Műv. 1966/10, D. F. Zs.: Műv. 1969/8, M. M.: Műv. 1970/9, KM)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  A Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1963-1972 közötti években ugyanitt ábrázoló mértant tanított. 1977-ben a Budapesti Tanítóképző Főiskola docense. Litográfiákat és tusrajzokat készít. Munkásságát 1979-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. Ismertebb litográfiái: "Bartók: Az elmúlt időkből", "Csodaszarvas" és a "Győztes ünneplése". Termékeny grafikus, nagy érdemei vannak a kőrajz hazai feltámasztásában. Grafikáinak tárgya nem annyira a vizuális élmény, mint inkább a koreszmék lázas világa, amelyet realista eszközökkel igyekszik képnyelvre fordítani. - Irod.: Krunák Emese; Bálványos Huba. Bp. 1984. - P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Grafikus. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, 1962-ben. Szőnyi István, Pór Bertalan, Pap Gyula és Ék Sándor voltak a mesterei. Egy évig független művészként működött, később, 1963-ban visszatért a bp.-i Képzőművészeti Főiskolára, mint óraadó tanár. Grafikai lapjaival részt vesz országos és külföldi kiállításokon. "Beszélgetők" című linometszetével sikeresen szerepelt a berlini Intergraphik kiállításon. 1977-ben a bp.-i Tanítóképző Főiskola docense, majd a Képzőművészeti Főiskola adjunktusa lett. Litográfiákat és tusrajzokat készít. 1967-ben Derkovits-ösztöndíjjal nyert, 1968-ban Firenzében a Nemzetközi Grafikai Kiállításon aranyéremmel jutalmazták. 1979-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. A Stúdió pályázatain többször nyert díjat. Derkovits Gy. grafikai művészetének folytatója. Grafikáinak tárgya nem annyira a vizuális élmény, mint inkább a koreszmék lázas világa, amelyek realista eszközökkel próbál képnyelvre fordítani. Tematikailag az ember, a tárgy, a táj egyaránt megjelenik B. H. grafikáin. Számos irodalmi művet illusztrált. Termékeny grafikus, nagy érdemei vannak a kőrajz hazai feltámasztásában. (Műv.-1966/10, D.F.Zs.: Műv.-1969/8, M. M.: Műv.-1970/9)