Kiállítások az adatbázisban: 
Szántó Piroska festő emlékkiállítása

Mesterei: Vaszary János.

1931-ben felvették a Magyar Iparművészet Főiskolára, majd egy év után átiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, Szőnyi István osztályába, ahonnan baloldali politikai tevékenysége miatt kizárták. Ezt követően Rázsó Klára magániskolájában Vaszary János tanfolyamát látogatta. 1958, 1971: Munkácsy-díj; 1965: ezüstérem, Certaldo; 1973: nívódíj; érdemes művész, a Munka Érdemrend arany fokozata; 1983: Kossuth-díj; 1992: Pro Urbe Budapest kitüntetés; 1994: a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának Középkeresztje. Első férje Seiden Gusztáv fotóművész, második férje Vas István költő volt. 1934-ben csatlakozott a Szocialista Képzőművész Csoporthoz, majd annak 1939-1940 táján megalakuló jogutódjához, a Szocialista Képzőművészek Társaságához. 1937-ben Bálint Endre hívására ment először Szentendrére, ahol a Korniss Dezső és Vajda Lajos körül csoportosuló fiatalok köréhez csatlakozott. Ettől kezdve haláláig a szentendrei művészélet szereplője volt. 1945-től 1948-ig, feloszlásáig az Európai Iskola tagja volt. Korai tájábrázolásait, figurális kompozícióit, rajzait későbbi munkásságában is fel-feltűnő expresszív hangvétel jellemzi (Staravoda, 1938). Kiemelkedik közülük a több változatban megfestett Kofahajó (1939) c. festménye, melyen a Szentendréről Pestre menő, vásározó asszonyok monumentálissá növelt alakjait ábrázolja Derkovits képszerkesztési módszerét továbbgondolva. A 40-es évek elejétől Vajda késői szürrealista műveinek hatására találta meg képi gondolkozásának egyik ciklikusan visszatérő arculatát, a szürrealisztikus, antropomorfizált növény- és állatábrázolásokat: száradó kukoricák, burjánzó káposztafejek, konok, kemény mákok, elhullott pillangók vallanak a művész érzelmeiről (A hold árnyéka, 1947-48; Mese, 1969; Atalanta, 1975). A természettel kialakított bensőséges kapcsolat a stiláris változások ellenére mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. E törekvéseket foglalta szintézisbe a Cantata Profanac. nagyméretű gobelinjében (1969-1971, a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolába tervezte). Az 50-es években Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy, Radnóti műveinek illusztrálása jelentett megélhetést a művész számára. 1956 eseményeit nyers riportrajzokban örökítette meg. Az 50-es évek második felében új stiláris vonások jelentek meg műveiben. A sziporkázó színek testes, fekete vonalak konstrukcióiba kényszerülnek. Az 1963-as nagysikerű kiállításán bemutatott, e felfogásban készült művek, tárgyi utalásaik ellenére a francia lírai absztrakció - többek között - A. Manessier által képviselt vonulatával mutatnak rokonságot (Holdas kert, 1962). Bár művészi gondolkodását már korábban is jellemezte az a tendencia, hogy sorozatokban dolgoz fel egy-egy témát, a 60-as évektől kezdődően azonban mindez felerősödik, a képépítés azonossága mellé sokszor technikai eljárásokat és anyaghasználatot is társított a művész. Így születtek például a 60-as évek elején a század eleji aktivisták lendületét idéző, tussal készített, konstruktív tájrajzai (Forgó táj, 1964). A rohamosan pusztuló népi kultúrával és a tradicionális morális értékek felszámolódásával való szembesülés inspirálta a 60-as évek végétől kezdődően esendő útszéli keresztekről, meggörbült pléhkrisztusokról, málladozó temetői piétákról lapidáris egyszerűséggel festett csoportját (Csonka feszület, 1969; Pléhkrisztus és Mária, 1985). Hasonló élményekben és a háborús emlékekben gyökerezik a bajóti asszonyokról a 70-es évek második felében készített, monumentális, a pasztell technikától líraivá szelídült figuráinak sora (Templomablak, 1977). A 70-es években indította ~ életpályájának hátralévő idejét átívelő Szerelmesek c. sorozatát, mely két jól körülhatárolható csoportra bomlik. A sorozat korai darabjain indázó vonalakkal rajzolt, arany, ezüst, fekete és fehér színekkel, dekoratívan festett, csurgatással készült, a csontvázukig lemeztelenített, ölelkező figurák mind tematikailag, mind stilárisan a szecesszióban fogant előképek továbbgondolásai ("Terminus vitae sed non amoris", 1971). A sorozat második csoportjának darabjai a művészi pálya utolsó évtizedében keletkeztek, és a korai művek hűvös izzásával szemben - a posztmodern festészettől is megérintve - színekben gazdagabban, és az ún. tupfolással készült képein pedig matériában is érzékibben jeleníti meg egymásnak feszülő párjait (A kispárna, 1989). Életművét a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta 1988- ban. Irodalmi értékű elbeszéléseiben életének fordulópontjairól vall és kortársainak állít emléket.

Egyéni kiállítások
1946 • Európai Iskola kt., Budapest
1957 • Csók Galéria, Budapest (kat.)
1958 • Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
1963 • Csók Galéria, Budapest (kat.)
1966 • Dürer Terem, Budapest • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
1967 • Művészklub, Kecskemét
1968 • Certaldo (OL)
1970 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat.) • Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
1971 • Műcsarnok, Győr
1972 • ~. grafikai kiállítás, Helikon Galéria, Budapest • Zodiákus Klub, Esztergom
1974 • Szerelmesek, Művésztelepi Galéria, Szentendre (kat.)
1977 • Műcsarnok, Budapest (kat.)
1977 • Ajka
1980 • Várszínház Galéria, Budapest • Kernstok Terem, Tatabánya
1981 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1982 • Szentendrei Képtár, Szentendre (gyűjt., kat.)
1984 • Gulácsy Galéria, Budapest
1985 • Madách I. Művelődési Központ, Vác
1986 • Keresztény Múzeum, Esztergom • Csikász Galéria, Veszprém (kat.)
1987 • Szombathelyi Képtár, Szombathely (gyűjt., kat.) • Gulácsy Galéria, Budapest • Műhely Galéria, Szentendre
1990 • Szentesi Művelődési Központ Kisgaléria, Szentes
1992 • Liebende, Blumen, Collegium Hungaricum, Bécs (kat.) • Szerelmesek, Vigadó Galéria, Budapest
1993 • Certaldo • Milánó • Siena (kat.) • Városi Hangverseny és Kiállítóterem, Zalaegerszeg • Városi Galéria, Nyíregyháza • Retrospektív kiállítás, Szentendrei Képtár, Szentendre (kat.)
1996 • Barcsay Iskola Galéria, Szentendre • Erdész Galéria, Szentendre
1997 • Városi Könyvtár, Győr
1998 • Bálint Zsidó Közösségi Ház, Budapest • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza (kat.).

Válogatott csoportos kiállítások
1945 • Szociáldemokrata Párt Képzőművészeti Társasága és meghívott vendégei, Ernst Múzeum, Budapest
1946 • A Magyar Képzőművészetért mozgalom I. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Fiatal Magyar Képzőművészetért, Fővárosi Képtár, Budapest • Az Európai Iskola, Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete
1948 • "Mi magunk", Európai Iskola XXXIII. kiállítása, Budapest, Üllői u. 11. • Száz magyar művész kiállítása, Fővárosi Képtár, Budapest • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest
1958 • Exposition des Peinture, Sculpture et Arts Graphiques Hongrois d'aujour d'hui, Antwerpen
1959 • Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1964 • Szocialista Képzőművészek Csoportja 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1966 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Petit Palais, Párizs
1969 • Mai magyar egyházművészet, Róma
1973 • Európai Iskola, Csók Képtár, Székesfehérvár
1982 • Szocialista grafika 1918-1945, Szombathely
1984 • Az (ismeretlen) Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Budapest Galéria, Budapest
1996 • Genius loci (Szentendre látványa és motívumai festményeken és fotókon), Szentendrei Képtár, Szentendre
1997 • A cirkusz világa a magyar művészetben, Kassák Lajos Múzeum, Budapest.

Művek közgyűjteményekben
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Fővárosi Képtár, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely
~ Emlékszobája (Budapest Várkert rakpart 17.).

Publikációi
Bálám szamara, Budapest, 1982
Forradalmi szvit, Budapest, 1989
Akt, Budapest, 1994
Életemből, Vigilia, 1971/5.
Tágas ég alatt, Forrás, 1977/8.

Irodalom
N. N.: ~. képei, Kis Újság, 1946. augusztus 9.
KEMÉNY K.: A kukoricaistennő, in: HAMVAS B.-KEMÉNY K.: Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon, Budapest, é. n. (1947)
JUHÁSZ F.: (kat. bev., Csók Galéria, 1957)
HAVAS L.: ~ kiállítása, Népakarat, 1957. május 23.
RÓNAY GY.: (kat. bev., Csók Galéria, 1963)
ARTNER T.: ~ művészetéről, Új Írás, 1963/9.
DÉVÉNYI I.: ~ újabb munkái, Vigilia, 1963/6.
NÉRAY K.: Arcok a virágágyból, Művészet, 1963/7.
PASSUTH K.: ~ kiállítása a Csók Galériában, Élet és Irodalom, 1963. április 24.
FRANK J.: ~ műtermében, Élet és Irodalom, 1966. január 8.
PASSUTH K.: ~ kiállítása, Művészet, 1966/8.
RÓNAY GY.: ~ kiállítása, Népművelés, 1966/5.
SZABÓ GY.: ~ grafikái, Élet és Irodalom, 1966. március 6.
RÓNAY GY.: (kat. bev., Műcsarnok, 1970)
KÖRNER É.: ~ kiállítása a Műcsarnokban, Kritika, 1970/8.
NÉRAY K.: ~ kiállításáról, Művészet, 1970/11.
PERNECZKY G.: Sirály, Élet és Irodalom, 1970. május 16.
HEGYI B.: Beszélgetés ~val, Vigilia, 1971/5.
HAVAS L.: ~ kiállítása a Műcsarnokban, in: Képzőművészeti Almanach 3., Budapest
MUCSI A.: (kat. bev., Művészetelepi Galéria, Szentendre, 1974)
SZABADI J.: ~ újabb képeiről, Vigilia, 1974/8.
SZABÓ M.: ~ képeiről, Kortárs, 1974/9.
VADAS J.: ~''''s exhibition, Hungarian Review, 1974/6.
JUHÁSZ F.: ~, Új Írás, 1976/10.
KÖRNER É.: Zeichnungen von ~, Budapester Rundschau, 1976. december 13.
FRANK J.: (kat. bev., Műcsarnok, 1977)
HORVÁTH GY.: ~ képei és rajzai, Tükör, 1977. április 17.
CSAPÓ GY.: ~, in: uő: Művészek, műhelyek, Budapest, 1978
RÓZSA GY.: ~ fekete hátterei, in: uő: Nyitott Galéria, Budapest, 1980
BÉLÁDI M.: A józan derű írója, Jelenkor, 1983/11.
MUCSI A.: (kat. bev., Szentendrei Képtár, 1982)
ACSAY J.: Konfliktusok nélkül, Művészet, 1984/7.
P. SZŰCS J.: Követőből örökös, in: uő: Művészettörténés, Budapest, 1985
SZABÓ GY.: ~, Budapest, 1985
SZABÓ GY.: (kat. bev., Csikász Galéria, Veszprém, 1986)
FRANK J.: (kat. bev., Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1987)
E. NAGY L.: A legnagyobb bűn a közöny. Interjú ~val, Új Forrás, 1988/2.
FRANK J.: Szerelmesek, Élet és Irodalom, 1991. február 8.
SÁRMÁNY I.: (kat. bev., Collegium Hungaricum, Bécs, 1992)
MÁNDY I.: Szerelmesek, Élet és Irodalom, 1992. október 2.
MAZÁNYI J.: (kat. bev., Szentendrei Képtár, 1993)
CSŰRÖS M.: ~ kiállítása, Művészet, 1993/1.
SALAMON N.: ~ festőművész ajándékának szerződési krónikája, Vasi Szemle, 1993/1.
TAKÁCS GY.: ~ könyvillusztrációi, Somogy, 1996/1.
OTTLIK G.: ~ kukoricái, Élet és Irodalom, 1996. május 3.
SÜMEGI GY.: Forradalmi szvit 1956. Beszélgetés ~val, Új Művészet, 1996/10.
POGÁNY G.: (kat. bev., Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza, 1998)
FRANK J.: Szerelmesek, Élet és Irodalom, 1998. február 6.

Mazányi Judit - artportal.hu