További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
A talapzat mérete: 4.8 x 11 cm
A család 1922-ben költözött Győrbe, ahol a helybeli festőktől tanult. Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva apja műhelyében lett aranyműves. 1940-ig vésnöki munkából élt. 1925-ben kiállítja rajzait, 1927-től rézkarcokat is készített. Festőnek készült. 1928–1929-ben bejárja Olaszországot és Dél-Franciaországot, közben rövid ideig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványa volt.
1931-től szobrokat is készített. Előszőr kalapált és hajlított rézlemezből, 1932-től fából, 1933-tól kőből is. 1934-ben végleg felhagyott a festészettel. 1938-ban nagy utazást tett Erdélyben. 1943-tól a nyarakat a Balaton melletti Tihanyban töltötte, ez a táj lett művészetének fő ihletője. A háború után Budapestre költözött. Az 1940-es évektől jelentős illusztrátor, 1947-től készített érmeket. 1946-1960: a Magyar Iparművészeti Főiskola, 1981–1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1959-től többször járt Olaszországban. 1963-ban Londonba utazott, ahol megismerkedett Henry Moore-ral. 1964-ben Görögországban járt. 1973-ban súlyos szívműtéten esett át, a kőfaragásról le kellett mondania. 1979-ben Győrött Borsos Múzeum nyílt. 1941–1949: tagja a Képzőművészek Új Társaságának és 1945–1949: a Szinyei Társaságnak.
Korai művei között vannak drámai hangvételű, az expresszionizmussal rokon alkotások (Siratóasszonyok, 1939), de művészetét inkább a lírai hang vagy a finom melankólia jellemzi (Merengő). Fő művei az európai szobrászati hagyománynak az Arp, Brâncuşi nevével jelzett irányához tartoznak. Ezt egyesíti azzal a “pannon szellemmel”, amelynek forrása a dunántúli táj (az egykori római Pannonia provincia), és annak kulturális tradíciója. Különleges márványokból készült, nagyon érzékletesen megmunkált szobrain a mítosz és a történelem olvad egységbe a végletesen leegyszerűsített természeti formákkal (Orfeusz, 1963; Sibilla Pannonica, 1963; Ifjú párka, 1964). Vonzódását az irodalomhoz nemcsak nagyszámú illusztrációja bizonyítja, hanem olyan szobrai is, mint a Godot-ra várva, (1963) vagy; Lampedusa novellájának ihletésére készült Lighea címet viselő variációk (1964, 1965, 1967). Fő művei közé tartoznak a magyar irodalom és művészet legkiválóbbjairól készített portréi (Egry József, 1951; Szabó Lőrinc, 1961; Kassák Lajos,1964), valamint azok a Fejek, amelyek nem portrék, hanem lelkiállapotok vagy hangulatok kifejezői (Mosoly, 1933; Csillagnéző, 1962). Többszáz érmet és plakettet készített, közülük különösen érdekes az a mediterrán légkört és életörömöt megjelenítő sorozat, amelyet mintázással és apró kavicsok, kagylók, levelek lenyomataival formált (Tavasz I.-V., 1958).
Díjak/ösztöndíjak
1954 • Munkácsy-díj
1957 • Kossuth-díj
1959 • Premio Carrara
1967 • Érdemes művész
1969 • I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs város nagydíja
1972 • Kiváló művész
1977 • I. Országos Éremművészeti Biennálé, Ferenczy Béni-díj.
Irodalom
KASSÁK L.: Egy új szobrász kiállításához, in: Éljünk a mi időnkben, Budapest, 1978
KÁLLAI E.: Egy új szobrász. Borsos Miklós a Tamás Galériában, in: Művészet veszélyes csillagzat alatt, Budapest, 1981
KÁLLAI E.: Két szobrász (Borsos, Vilt), in: uo.
GENTHON, I.: Miklós Borsos the Sculptor, New Hungarian Quarterly, 1963. április-június
LÁSZLÓ GY.: Borsos Miklós, Budapest, 1965
KOVALOVSZKY M.: Borsos Miklós szobrászatának néhány formai problémája, Szent István Király Múzeum Közleményei 4-5., Székesfehérvár, 1965
PERNECZKY G.: A magyar szobrász dilemmája, in: Tanulmányút a Pávakertbe, Budapest, 1969
B. KÉRI I.: Kertem, Budapest, 1973
SÍK CS.: Rend és kaland, Budapest, 1972
L. KOVÁSZNAI V.: Borsos Miklós, Budapest, 1989 (oeuvre-katalógussal)
N. MÉSZÁROS J. (szerkesztette): Borsos Miklós életműve. Állandó kiállítás, Borsos Miklós Gyűjtemény, Győr, 1979; Borsos Miklós üzenete 77 képben, Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994
N. MÉSZÁROS JÚLIA: Borsos Miklós grafikai hagyatéka. (kat., bev. tan., Városi Művészeti Múzeum, Győr, 1996-1997).
Egyéni kiállítások
1941 • Tamás Galéria, Budapest (kat.)
1943 • Ernst Múzeum, Budapest
1957 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.)
1961 • Dürer Terem, Budapest (csak rajzok)
1964 • Linz (A)
1965 • Tihanyi Múzeum, Tihany (gyűjt. kat.)
1966 • XXXIII. Velencei Biennálé, Velence (I) (kat.)
1967 • Magyar Intézet, Róma (I) • Galerie S. Huber, Zürich (CH) • Graz (D) • Locarno (I)
1968 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (illusztrációk, kat.)
1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (retrospektív, kat.)
1976 • Tihanyi Múzeum, Tihany (grafikák, kat.)
1986 • Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (illusztrációk)
1992 • Borsos Miklós művészérméi, Martyn Múzeum, Pécs.
Válogatott csoportos kiállítások
1932 • Nemzeti Szalon, Budapest
1941 • Új szerzemények (1939-40), Fővárosi Képtár, Budapest
1942 • Képzőművészeti kiállítás, Kolozsvár • Képzőművészek Új Társasága, Nemzeti Szalon, Budapest
1944 • A Székesfővárosi Képtár jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1945 • Szinyei Társaság jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1948 • Szinyei Társaság X. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest • A magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest
1949 • Ungarische Kunst, Berlin (D)
1959 • Magyar éremművészet a XIX. és XX. században, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Esposizione B. Internationale d’Arte, Carrara (I)
1963 • XX. századi művek budapesti magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1969, 1971, 1981 • II., III., VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1971 • Grafica e bronzetti ungheresi, Nápoly (I) • I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • I. Országos Érembiennálé, Lábasház, Sopron • Magyar Éremantológia, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1981 • Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Mihályfi Ernő gyűjteménye, Szécsény • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1985 • Negyven év köztéri szobrai Budapesten, Budapest Galéria, Budapest
1991 • Hatvanas évek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1993 • Modern magyar éremművészet I. 1896-1975, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
• Herman Ottó Múzeum, Miskolc
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Katona József Múzeum, Kecskemét
• Museum Moderner Kunst, Bécs (A)
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Städtische Moderne Galerie, Linz (A)
• Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
• Szombathelyi Képtár, Szombathely
• UNESCO, Párizs (F)
• Xantus János Múzeum, Győr.