Regisegkereskedes.hu+(3630)1999-441

Festő és grafikus. 1939-1944 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla és Elekfy Jenő irányításával képezte magát. Tanulmányúton járt Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában. 1949-1959 között a szolnoki művésztelep tagja volt. 1959-től Budapesten élt. 1949-től népi alakjaival, jeleneteivel, falusi tájaival szerepelt fővárosi és vidéki kiállításokon. 1959-ben gyűjteményes tárlata volt az Ernst Múzeumban. Festészetében változatos, gazdag művészeti hagyományaink formanyelvének felhasználási lehetőségeit keresi. Fejlődése során gyakran fordult festészetünk realista örökségeihez, később konstruktivista hatá alatt festett. Ösztönző példát keresett a németalföldiek figurális kompozícióiban is. Számos művészeti díj és elismerés mellett, 1955-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. Alkotásai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a szolnoki és miskolci múzeumokban. (ML, MÉ, E.E.: Műv. 1968/8)

Festő és grafikus. 1939-től a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla és Elekfy Jenő irányításával képezte magát. Tanulmányúton járt Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában. 1949-1959 k a szolnoki művésztelep tagja volt. 1959-től Budapesten élt. 1949-től népi alakjaival, jeleneteivel, falusi tájaival szerepelt fővárosi és vidéki kiállításokon. 1959-ben gyűjteményes tárlata volt az Ernst Múzeumban. Festészetében változatos, gazdag művészeti hagyományaink formanyelvének felhasználási lehetőségeit keresi. Fejlődése során gyakran fordult festészetünk realista örökségeihez, később konstruktivista hatá alatt festett. Ösztönző példát keresett a németalföldiek figurális kompozícióiban is. Számos művészeti díj és elismerés mellett, 1955-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. Alkotásai megtalálhatók a MNG-ban, a szolnoki és miskolci múzeumokban. (ML, MÉ, E.E.: Műv. 1968/8)

A Képzőművészeti Főiskolát 1939-1944 között végezte el Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla és Elekfy Jenő vezetésével. Fejlődésére nagy hatással volt Gáborjáni Szabó Kálmán művészete. Tanulmányúton a Szovjetunióban, Francia- és Olaszországban járt. 1949-1959 között a szolnoki művésztelepen élt, azóta Budapesten dolgozik. 1959-ben önálló kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1966-ban nagyobb anyaggal szerepelt a szolnokiak Magyar Nemzeti Galéria-beli bemutatóján. 1955-ben Munkácsy-díjat kapott. - Kísérletező művész, de fejlődése során gyakorta fordult festészetünk realista örökségéhez, miközben ösztönző példát keresett a németalföldiek figurális kompozícióiban is. Újabb a konstruktivizmus eszmekörében fet. Tömörsége mögött gazdag érzelmi világ rejlik. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Festő és grafikus. Munkácsy-díjas. 1939-től a Képzőművészeti Főiskolán Aba Novák Vilmos, Kontuly Béla és Elekfy Jenő tanítványa volt. A szolnoki művésztelep tagja. 1949 óta népi alakjaival, jeleneteivel, falusi tájaival szerepel kiállításainkon. Festészetében változatos, gazdag művészeti hagyományaink formanyelvének felhasználási lehetőségeit keresi.

1944-ben kapott diplomát Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla és Elekfy Jenő növendékeként. Fejlődésére nagy hatással volt Gáborjáni Szabó Kálmán. Tanulmányúton a Szovjetunióban, Olasz- és Franciaországban járt. 1949-1959 között a szolnoki művésztelep tagja, azóta Budapesten dolgozik. 1959-ben az Ernest Múzeumban, 1978-ban Nyíregyházán voltak önálló kiállításai. 1955-ben Munkácsy-díjat kapott. - Kísérletező művész, aki pályája első felében a realista tradíciók, köztük a németalföldi figurális festészet, újabban pedig a konstruktivizmus szellemében dolgozik. Művészetének fő vonása a drámaiság, a kolorit expresszív, mozgalmas alkalmazása. Tömörsége mögött gazdag érzelmi világ, sokirányú tematikai érdeklődés munkál.

1939-44: MKF, mesterei: Aba Novák Vilmos, Elekfy Jenő, Kontuly Béla. 1953: a Tisza-pályázat; 1954: a MM tájképpályázat II. díját nyerte el; 1955: tájképeire Munkácsy-díjat kapott. Festészetére hatott Gáborjáni Szabó Kálmán művészete. 1949-től a szolnoki művésztelepen; 1959-től Budapesten élt. Ifjan az alföldi festészet és a Munkácsy-hagyomány kifejezési eszközeivel alkotta lefojtott drámaiságú portréit, életképeit, tájait. Külföldi művészeti tájékozódása nyomán képei derűsebbé váltak, a groteszk is helyet kapott bennük. A 60-as évek közepétől egyre erősödő színgazdagság, konstruktív képépítés, dekoratívan szerkesztett síkok alkalmazása jellemzi egyénivé vált festészetét.<br /> Ek: 1959: Ernst M. (gyűjt., kat.); 1978: Benczúr T., Nyíregyháza.<br /> Vcsk: 1950-től az országos és Szolnok m.-i tárlatok rendszeres kiállítója; 1952: Tavaszi Tárlat, Ernst M.; 1964: Téli Tárlat, Szfvár; 1966: A szolnoki művésztelep, MNG.<br /> Mk: Damjanich J. M., Szolnok, MNG.<br /> Irod.: Cseh M.: Bótos Sándor kiállítás (kat. bev. tan., Ernst M., 1959); Ecsery E.: Bótos Sándor, MŰV, 1968. aug. (HE.L.)