Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

Művész adatlap

Művész neve: Gáborjáni Szabó Kálmán
Születési idő: 1897
Születési hely: Debrecen
Halálozási idő: 1955
Halálozási hely: Budapest

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Grafikus, festő. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Révész Imre tanítványa volt, később Vaszary tanársegédjeként működött. 1922-ben szülővárosában, Debrecenben rajztanári állást kapott a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében. 1944-45-ben megbízott igazgatóként irányította a kollégiumot. Ezután rövid ideig a Kulturminiszteriumban dolgozott, majd 1945-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. A '20-as évek elejétől állított ki. Egyéni (Magyar Nemzeti Galéria, Fényes Adolf Terem, Debrecen, Veszprém, Berlin) és kollektív (Ernst Múzeum, Nemzeti Szalon, Műcsarnok, Magyar Nem. Galéria, Esztergom, Svájc, Velence, Padova, Bécs, Philadelphia, Los Angeles, Chicago, Cleveland, Oslo, Amszterdam, Hága stb.) tárlatokon mutatta be grafikai műveit, festményeit. 1966-ban a Magyar Nemzeti Galériában volt emléktárlata. A '30-as évek végétől a szolnoki művésztelepen dolgozott, amelynek törzstagja volt. Elsősorban grafikusként ismert, bár életművében jelentős helyet foglalnak el festményei. Készített illusztrációkat, kisgrafikákat, de legjelentősebbek fametszetei. Mint fametszőt korunk legjobbjai között tartja számon a szakma. Kitűnő fametszeteit higgadtsága és népi íz jellemzi. A modern monumentalizmust írta át magyarra, expresszivitása demográfiai tartalmú. Ami Gáborjáni festészetét illeti, itáliai tanulmányútjai hatására (1938-1939-ben római ösztöndíjas volt) egy ideig a neoklasszicizmus hatása alatt alkotott, később egyre inkább itthoni élményekkel telt meg festészete. Művészetének legmaradandóbb részét tiszai tájképei adják, amelyeken monumentális egyszerűséggel, zártsággal fogalmaz. Gyakran vállalt erőn felüli művészi feladatokat (nagyméretű és sokalakos táblaképek, kollégiumi freskók). A debreceni Református Kollégium négyszáz éves jubileumára (1938) az épület második emeletén levő történelmi jelentőségű oratórium lépcsőházának és folyosójának falait díszítette valódi freskókkal. E faliképek részint a Kollégium múltjából, régi diákéletből, részint a szabadságharc kollégiumi vonatkozású eseményeiből adnak képet. Tagja volt a római Collegium Hungaricumnak, a debreceni Műpártoló Egyesületnek, az Ajtós Dürer Céhnek, a KUT-nak, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének és egyik alapítója a Művészháznak. 1922-ben elnyerte a Szinyei Társaság ösztöndíját. Munkáit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a debreceni, a szolnoki, a pécsi és a hódmezővásárhelyi múzeumok gyűjteménye. (Ladányi József adatközlése nyomán, Műv. 1966/2, ML, DK, KD)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt. Kitűnő fametszeteit higgadtság, népi íz jellemzi. A modern monumentalizmust írta át magyarra. Itthon és Svájcban voltak tárlatai. Ex librisei és illusztrációi is ismertek voltak. 1945-től a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán tanított. 1966-ban a MNG-ban volt emlékkiállítása. Híres fametszet sorozata "Parasztok" címen mappában jelent meg. Mint fametsző korunk legjobbjai között tartja számon a szakma. (Műv.-1966/2, ML)

Magyar festők és grafikusok adattára

Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt. Kitűnő fametszeteit higgadtság, népi íz jellemzi. 1922-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjat kapott. 1926-ban az Ernst Múzeumban, 1928-ban Svájcban rendezett műveiből kiállítást. Híres fametszet sorozata Parasztok címen mappában jelent meg. Illusztrálta többet között Juhász Géza: Habán c. verses ciklusát. Exlibrisei önálló kiadványban is megjelentek. 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított. 1966-ban a Magyar Nemzeti Galériában volt emlékkiállítása. - Irod.: Tóth Ervin: Gáborjáni Szabó Kálmán. Debrecen. 1964.

Művészeti lexikon I-IV.

Festő és grafikus. A két háború közötti időszaknak és a felszabadulás utáni évtizedeknek egyik legjelesebb fametszője volt. A főiskolán Vaszary Jánosnál és Révész Imrénél tanult, szülővárosában rajztanár, majd 1945-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Első gyűjt. kiállítását 1926-ban rendezte az Ernst Múzeumban. Hosszabb időt töltött Olaszo.-ban, élményeit festeményein és Visioni d'Italia c. fametszet-sorozatában örökítette meg. Számos európai nagyvárosban és a tengeren túl is állított ki a harmincas években. 1936-ban Parasztok c. 10 lapos fametszetsorozatában az alföldi parasztok életét ábrázolta. 1945 után az átalakuló falu és a munkásság élete foglalkoztatta. Könyvillusztrációkat és ex libirseket is készített. Zagyvai halászok c. festménye és számos grafikája a Nemz. Gal.-ban van. 1966-ban emlékkiállítása nyílt a Nemz. Gal.-ban. - Irod.: Tóth E.: G. Sz. K. Bp., 1964.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.

Az MKF-et 1922-ben fejezte be Révész Imre és Vaszary János tanítványaként, akinek tanársegédje is volt a főiskolán. 1922: a Szinyei Társaság ösztöndíja; 1930-31, 1938-39: a római Magyar Akad. ösztöndíja. Tagja volt az UME-nek, a Magyar Rézkarcoló Műv. Egyesületének. 1922-ben szülővárosában rajztanári állást kapott a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében. 1944-45-ben megbízott igazgatóként irányította a kollégiumot. Ezután rövid idegi a Kultuszmin.-ban dolgozott, majd az MKF tanára lett. A 20-as évek elejétől kiállító művész. Az 1930-as évek végétől a szolnoki művésztelepen alkotott, amelynek törzstagja volt. Elsősorban grafikusként ismert, bár életművében jelentős helyet foglalnak el festményei. Készített illusztrációt, kisgrafikát és reklámgrafikát, de legjelentősebbek fametszetsorozatai. Egy rövid ideig a neoklasszicizmus hatása érződik munkáin. Későbbi metszetei drámai ellentétekre épülő, expresszív alkotások. A 30-as, 40-es években gyakran ábrázolta a paraszti életet.<br /> Kiadott fametszetsorozatai: Jézus élete, Debrecen, 1927: Gáborjáni Szabó Kálmán könyvjegyei, Debrecen, 1934; Parasztok, Debrecen, 1936; Visioni d'Italia, Róma, 1939; VI-os tárna, Bp., 1948; Béke, Bp., 1951.<br /> Ek: 1923: Városháza, Debrecen (Félegyházi Lászlóval); 1930: Scherlhaus, Berlin; 1955: Fényes A. T.; 1966: MNG (kat.); Déri M., Debrecen; 1967: Bakonyi M., Veszprém.<br /> Vcsk: 1926: Ernst M.; 1928. Svájc; Ernst M.; 1929: Kunstgemeinschaft, Bécs; 1931: A római Magyar Intézet ösztöndíjas műv.-nek első kiállítása, Nemzeti Szalon; 1932: XVIII. Velencei B.; Nközi egyházműv. kiállítása, Padova; 1935: a Magyar Rézkarcoló Műv. Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon; 1930-as évek: a Magyar Rézkarcoló Műv. Egyesülete kiállításai (1931: Philadelphia, Los Angeles; 1932: Chicago; 1933: Cleveland; Chichago: 1934: Hága; Amszterdam; 1935: Oslo; Lvov); 1941: 94. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon (nagyob anyaggal); 1948: a Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon; 1950: I. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1955: Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok; 1977, 1978: A Szolnoki Műv. telep Jubiláris Kiállítása, Damjanich J. M.; Szolnoki G.; MNG; 1983: Római iskola I., Keresztény M., Esztergom.<br /> Mk: Damjanich J. M., Szolnok; Déri M., Debrecen; MNG; PIM; Tornyai J. M., Hmvhely; JPM Modern Magyar Képtár.<br /> Km: Falkép (freskó, 1938, Debrecen, Református Kollégium).<br /> Irod.: Tóth E.: Gáborjáni Szabó Kálmán grafikái, Debrecen, 1963; Solymár I.: (kat., bev. tan, MNG, 1966); Egri M.: A szolnoki művésztelep, Bp., 1977; Magyar művészet 1919-1945, Bp., 1985. (L.J.)