Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

Művész adatlap

Művész neve: Fischer Ernő
Születési idő: 1914
Születési hely: Losonc
Halálozási idő: 2002
Halálozási hely: Budapest

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Festő. Hányatott sorsa miatt többször félbe kellett szakítania tanulmányait. Előbb Prágában képezte magát, majd Aba-Novák Vilmosnál, végül a bp-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János irányításával folytatott tanulmányokat. Konstruktív szellemű alkotásait itthon és külföldön mutatta be. 1958-1974 között a szegedi Tanárképző Főiskola rajztanszékének a vezető tanára volt. (ML, Műv.-1966/5)

Művészeti lexikon I-IV.

Festő, a szegedi Tanárképző Főiskola tanára. Tanulmányait 1936-38-ban Prágában O. Blaziceknél, majd 1939-ben Bp.-n Aba Novák Vilmosnál, 1946-49 között pedig a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty Jánosnál folytatta. Éveken át a képzőművészeti tömegmozgalom irányításával foglalkozott. Konstruktív szellemű, vegyes technikájú képeinek gyűjt. anyagát 1962-ben Szegeden mutatta be. 1963-ban a Derkovits-teremben nyílt kiállítása.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő. Hányatott sorsa miatt többször félbe kellett szakítani tanulmányait. Előbb a prágai Képzőművészeti Akadémiát látogatta, majd 1946-49 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Aba-Novák Vilmos és Kmetty János irányításával tanult. Tanulmányúton járt Itáliában, Svájcban, Németországban, Ausztriában és Bulgáriában. 1951-58 között a Népművelési Intézet Képzőművészeti Osztályának vezetőjeként működött. 1959-74 között a szegedi Tanárképző Főiskola rajz tanszékének vezető tanára. A tokaji művésztelep egyik alapítója, a szegedi SZÖG-ART Művészeti Egyesület tagja. Alkotásait itthon és külföldön mutatta be. A lírai absztrakt festészet egyik legkiválóbb hazai képviselője. Kezdettől fogva a mitológia, bibliai eszmekör foglalkoztatja, nem is szólva a tájképi, tengeri víziókról, s egyben a cirkuszt idéző látomásokról. Formailag viszont a szerkesztő elvű, konstruktív képépítés, és az oldott, expresszív színkezelés mágikus összehangolására törekszik. Képein legendás szentek, katedrálisok alakjaiban, alakzataiban ötvöződik a ma embere a ma világával. Gótikája egyszerre isteni, légies, valóságon túli és mindennapos. Paradoxon, de homálya ellenére mégis tiszta és nyílt beszédű minden egyes kép. Díjak: Szocialista Kultúráért elismerés; az első Szegedi Táblaképfestészeti Biennále díja; MKM nívó díj; a Szegedi Nyári Tárlat díja; Székely Bertalan emlékérem; MKÉ; a VII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennále fődíja. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a felvidéki Losonci Múzeum. (Szuromi Pál, ML, Műv. 1966/5, J. A.: Műv. 1989/1)

Magyar festők és grafikusok adattára

Festő, a szegedi Tanárképző Főiskola tanára volt 1974 végéig. Tanulmányait 1936-1938-ban Prágában, majd 1939-ben Aba-Novák Vilmosnál, 1946-1949-ben pedig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Kmetty Jánosnál folytatta. Konstruktív szellemű, vegyes technikájú képeinek gyűjteményes anyagát 1962-ben Szegeden mutatta be. 1963-ban a Derkovits Teremben nyílt kiállítása. Külföldi társas magyar kiállításokon (New Delhi, Bécs) kívül 1967-ben Svájcban volt önálló szereplése. 1973-ban a Műcsarnokban, majd 1974 tavaszán a szegedi múzeum képtárában több, mint 80 képét mutatták be. - ML

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek

1934-1938 között Prágában, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, hazai mesterei Aba-Novák Vilmos és Kmetty János voltak. Az ötvenes években a Népművelési Intézet tisztségviselője, 1959-től 1974-ig a szegedi Tanárképző Főiskola rajztanszékének vezetője. Tanulmányúton Olaszországban, Svájcban, Ausztriában, az NSZK-ban és a környező népi demokráciákban járt. Kisebb bemutatók mellett 1973-ban a Műcsarnokban, 1974-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, 1977-ben a dunaújvárosi Uitz Teremben, 1984-ben a Vígadó Galériában voltak gyűjteményes tárlatai. Külföldön Svájcban (1967), Dániában (1976, 1977), az NSZK-ban (1979, 1981) és Csehszlovákiában (1980, 1981) mutatkozott be. Az 1983-as szegedi festészeti biennálé kitüntetettje. - Eleven, kutatószellemű művész, festészete a modern ember belső világának rezdüléseit, a bölcs és etikus ember tartását, igazságkeresését fejezi ki feszítő filozófiai töltéssel és kifinomult líraisággal.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.

1936-38: Prágai KF, mestere: O. Blazicek; 1939-40; 1946-49: MKF, mestere: Aba Novák Vilmos, Kmetty János. 1963: tanulmányút Olaszország; 1967: Svájc; 1969: Bulgária; 1974: Ausztria; 1979: Németország; 1982: Szocialista Kultúráért elismerés; 1983: I. Szegedi Táblaképfestészeti B. díja; 1984: MKM nívó díja; 1995: A Szegedi Nyári Tárlat díja; 1996: Székely Bertalan emlékérem; 1997: MKÉ; 1998: VII. Szegedi Táblaképfestészeti B. fődíja. 1951-58 között a Népművelési Int. Képzőműv. Osztályának vezetője. A Művészeti Kiskönyvtár sorozat megindítója és szerkesztője, a Tokaji Művésztelep megalapítója. 1959-74 között a szegedi Juhász Gy. TF Rajz Tanszékének tanára, majd tanszékvezetője. A szegedi SZÖG-ART Művészeti Egyesület tagja, Budapesten él. <br /> A lírai absztrakt festészet egyik legkiválóbb hazai képviselője. Meglehetősen késve indul pályáján: csaknem 50 évesen rendezi első kiállítását. Ennek ellenére viszonylag hamar rátalál sajátságos tematikai és stiláris karakterére. Kezdettől fogva a mitológiai, bibliai eszmekör foglalkoztatja, nem is szólva a tájképi, tengeri víziókról, egyben a cirkuszt idéző látomásokról. Formailag viszont a szerkesztő elvű, konstruktív képépítés és az oldott, expresszív színkezelés mágikus összehangolására törekszik. Míg korai műveit a telítettebb, kontrasztosabb tónushasználat jellemzi, addig a későbbiekben egyre elvontabb, légiesebb képeket teremt. Amolyan igényes, bravúros szintetizátor, aki specifikus egyéni formanyelvet alkotott. Nála a kifinomult, költői színhasználat minduntalan összefonódik egyféle jelképes, ornamentális és kalligrafikus kifejezéssel.<br /> Ek: 1962: Képcsarnok, Szeged; 1963: Derkovits T.; 1965: Képcsarnok, Szeged; 1967: Winterthur (CH); 1971: József A. Műv. H.; 1972: Békési G.; 1973: Műcsarnok; 1974: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1976: SDS G., Koppenhága; Sct Agnes G., Roskilde (DK); 1977: Odense (DK); Uitz T., Dunaújváros; 1979: "K" an Rudolfplatz G., Köln; 1980: Magyar Kultúra H., Prága; Brno; 1981: Hamburg; Nógrádi G., Losonc (CSZ); 1982: Mednyánszky T.; 1984: Vigadó G.; 1986: Móra F. M. Képtára, Szeged; Babits M. Műv. Közp., Szekszárd; 1989: Keresztény M. Esztergom; Megyei Műv. Közp., Eger; 1990: Csontváry T.; Stúdió G.; 1992: Tornyai J. M., Hmvhely; Móra F. M. Képtára, Szeged; Nagy-Balogh T.; 1994: Móra F. M. Képtára, Szeged; Nógrádi G., Losonc; 1995: Kempinski G.; 1998: Fischer Ernő és tanítványai, Duna G.<br /> Vcsk: 1960: 8. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1962: 9. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; Tanárképző Főisk. művésztanárainak bemutatója, Móra M. Képtára, Szeged; 1965: 10. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1967: Tanárképző Főisk. művésztanárainak tárlata, JATE aulája, Szeged; New-Delhi; 1968: 11. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1975: Jubileumi Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1977: Festészet '77, Műcsarnok; G. Jean Claude Binoch, Párizs; 1979: KCH G., Koelbek (DK); 1980: Brueghel G., Amsterdam; 1981: MKISZ kiállítás, MNG; 1982: Dortmund; Offenburg (NSZK); 1983: I. Táblakép-festészeti B., Móra F. M. Képtára, Szeged; 1984: Ny-Berlin; Róma; 1985: Párizs; Bologna; Ny-Berlin; II. Táblakép-festészeti B., Móra M. Képtára, Szeged; 1986: XXV. Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M. Képtára, Szeged; 1987: III. Táblakép-festészeti B., Móra F. M. Képtára, Szeged; 1998: VII. Táblakép-festészeti B., Móra F. M. Képtára, Szeged.<br /> Mk: Keresztény M., Esztergom; Losonci M., MNG, Móra F. M., Szeged; Rippl-Rónai M., Kaposvár.<br /> Irod.: V. I.: Fischer Ernő a Derkovits-teremben, MŰV, 1963/8.; Dér E.: Fischer Ernő művei a szegedi képcsarnokban, MŰV, 1966/5.; B. W. K.: Katedrális városok, Neues Winterthurer Tagblatt, 1967/6.; Maksay L.: Fischer Ernő Szegedi festő Budapesten, MŰV, 1973/8.; Szabó K.: Látvány és érzelem, Új Szó, Pozsony, 1981. márc. 6.; Ury I.: Kifejezni a kifejezhetetlent, MŰV, 1984/4.; Szuromi P.: Fischer Ernő, (monogr.), Bp., 1989; Szuromi P.: A márványkő példája, ÚM, 1992/4.; Fischer E.-Szuromi P.: Az utánzástól a szimbolikus formaképzésig (monogr.), Bp., 1997. (Sz. P.)